Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

előtt, augusztus 28-án Geringer neki bizalmas véleménynyilvánítás végett megküldötte. Rohonczy úgy vélte, a nemzetiségek egyenjogúsítását Magyarországon nem lehet teljes mértékben megvalósítani. Szükségesnek tartotta továbbá, hogy a megyei hatóságok mellett tanácsadó testületeket tartsanak fenn, amilyeneket a királyi biztosok egy része létesített. Szeptember 25-én Haynau Somssich Pált nevezte ki a pécsi kerület főbiztosává, s Geringer ekkor Somssichot bízta meg a kormánybiztosok személyére vonatkozó javaslattétellel. Rohonczy mindjárt ezután, szeptember 27-én elküldte Somssichnak a hozzá érkezett, s nála elintézetlenül heverő hivatalos megkereséseket; Somssich azonban nem volt hajlandó elvállalni a neki felkínált állást. Ezek után Wernhardt tábornok, a pécsi katonai kerület parancsnoka,, október 8-án felhatalmazta Cseh Edét, Baranya megye első alispánját, hogy a kerületi főbiztos helyett gondoskodjék a hozzá érkező rendeleteknek a Zala, Somogy és Baranya megyékből álló egész kerületben való végrehajtásáról. Cseh ekkor átvette a Rohonczy-féle elintézetlen iratokat, s megkísérelte a politikai közigazgatás irányítását Zala és Somogy megyékben, valamint Pécs városában, anélkül azonban, hogy székhelyét elhagyta volna. Zalát és Somogyot a magyar kormány a szabadságharc végéig kezében tartotta, az ottani megyei tisztikarokban azóta sem történt változás, s azok a Cseh Ede által oda megküldött rendeleteket egyszerűen válaszolatlanul hagyták. Cseh október 25-én számolt be Geringernek hivatalos működéséről (D 68.), s e jelentésben sürgette kerületi főbiztos kinevezését. Erre nemsokára sor is került, Geringer november 3-án értesítette őt, hogy Zala megyét a fehérvári kerülethez csatolták, s helyette Tolna megyét kebelezték a kerületbe, annak főbiztosává pedig Augusz Antalt nevezték ki (D 68.). Cseh Ede ekkor az ideiglenes főbiztosi működése során keletkezett iratokat Augusznak küldte meg. Az iratokhoz a tolnai kerületi főbiztosságon német nyelvű iratjegyzéket készítettek. Köztük csak beadványok vannak, a kiadványok fogalmazatait Cseh nem őrizte meg. Az iratokra rávezették a kiküldetési jegyzőkönyvi (iktatókönyvi) számot, s e számok növekvő rendjében helyezték el őket. Általában feltüntették rajtuk a főbiztosi intézkedés számát is (levelezési jegyzőkönyvi szám). A „levelezési jegyzőkönyv" az október 8—31 között kelt kiadványok szövegét tartalmazza. Cseh Edének az alárendelt hatóságok közül csak a Zala és Somogy megyék alispáni hivatalaihoz, valamint Pécs város tanácsához intézett rendeleteit másolták be ide, Baranya megyét közvetlenül mint kormánybiztos irányította. A „kiküldetési jegyzőkönyv" a beadványokról s azok elintézéséről kéthasábosan vezetett iktatókönyv, a bal hasábban a beadvány tárgyával, a jobban az elintézés módjának feltüntetésével. Október 17-én nyitották meg, pótlólag beiktatták a Rohonczyhoz címzett iratokat is. A jobb hasábban általában utalás történik a „levelezési jegyzőkönyv" ama folyószámára, amely alatt a beadvány elintézésének (a megfelelő kiadványnak) a szövege megtalálható. Az iratok átadása-átvétele alkalmával a kiküldetési jegyzőkönyvbe bejegyezték az is, hogy mely iratok hiányoztak.