Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

nökölt, s ő tett a politikai hatóság főnökének javaslatokat. Mind a közös, mind az egyes részlegek külön ülésein jegyzőkönyvet vezettek, e jegyzőkönyveket minden szemeszter végén be kellett mutatni a közoktatásügyi minisztériumnak. A vizsgákról külön jegyzőkönyvet fektettek fel. Ebben feltüntették a vizsgázó személyi adatait, addigi tanulmányait, vizsgáit, a bizottsági tagok szavazásának eredményét s ennek alapján a minősítést, s végül a bizonyítvány kiállításának napját. A vizsga jegyzőkönyvet az elnök és a vizsgabiztosok aláírásaikkal hitelesítették. A vizsgázókról jegyzéket vezettek; ebben a vizsgázó nevén és születési helyén kívül feltüntették a vizsga napját, nyelvét, (a jelölt választhatott, hogy magyarul vagy németül kíván-e vizsgázni), továbbá azt, hogy a vizsgadíjat lefizette-e, vagy pedig ez alól felmentést kapott, a vizsgaelnök és vizsgabiztosok nevét, az esetleges megjegyzéseket s végül a vizsgaeredményt. Azokról, akik a vizsgán nem feleltek meg, külön betűrendes jegyzéket vezettek. Egy másik jegyzékbe vették fel azok nevét, akik a birodalom bármely vizsgabizottsága előtt másodszor sem feleltek meg, s ezért a vizsgát többé nem ismételhették. Az 1855. szeptember 25-i legfelsőbb elhatározás újonnan szabályozta a jog- és államtudományi tanulmányokat, s előírta a hallgatóknak, hogy a negyedik szemeszter végén jogtörténeti vizsgát tegyenek le. A végrehajtást szabályozó 1856. április 16-án kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet ezzel párhuzamosan azt is előírta, hogy az elméleti államvizsga ezután három részből: jogtörténeti, bírói és államtudományi („országlattani") részből áll. A jogtörténeti vizsga tárgyai a következők voltak: római jog, kánonjog és német állam- és jogtörténet (ennek keretében az osztrák történelem). A bírói államvizsga tárgyai: osztrák polgári jog, osztrák kereskedelmi és váltójog, osztrák polgári peres és peren kívüli bírói eljárás, osztrák büntetőjog és bűnügyi eljárás. Az államtudományi vizsga tárgyai: osztrák statisztika, elméleti és gyakorlati nemzetgazdaságtan, pénzügytan. Az új rendelet következtében Pesten is felállították az államvizsga bizottság jogtörténeti részlegét, ennek iratai azonban nem maradtak ránk. D 62. STAATSRECHTLICH-ADMINISTRATIVE ABTHEILUNG (Közjogi-közigazgatási részleg) 1850—1858 3 csomó 1—2. Iratok 1851/52. tanév I. félév, 1852/53. tanév I. félév, 1854/55. tanév I. félév, 1855/56. tanév I—II. félév, 1856/57. tanév I. félév, 1857/58. tanév I. félév 2 csomó 3. „Sitzungs-Protokoll" (1852/53-tól „Gestions-Protokoll") a közjogi-közigazgatási részleg üléseinek jegyzőkönyve 1850/51. tanév, 1851/52. tanév I—II. félév, 1852/53. tanév I—II. félév, 1853/54. tanév I. félév, 1854/55. tanév