Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

szolgálati ágak vagy hivatalok személyzetének kollektíve beadott pályázatai is így (nevek nélkül) kerültek be a mutatóba (pl. magyarországi mérnöki testület tagjai). D 51. K. K. A. O. UNTERSUCHUNGS-COMMISSION ZU PEST (Pesti cs. kir. rendkívüli vizsgáló bizottmány) 1850. november 6—1851. június 7. 1 csomó, 1 kötet 1. Ülés jegyzőkönyv 1850—1851 1 kötet 2. Iratok 1850—1851 1 csomó Geringer 1850. november 2-án rendkívüli vizsgáló bizottság felállítását rendelte el Szekrényessy András pesti törvényszéki tanácselnök elnöklete alatt. A bizottság feladata volt, hogy a pesti novemberi vásár tartama alatt a tolvajokat és más gonosztevőket elfogassa (a városi biztonsági szervek és a csendőrség segítségével), őket kihallgassa, felkutassa az eltulajdonított kincstári javakat, és kivizsgálja azokat a vádakat, amelyeket egyes városi hivatalnokok ellen a tolvajokkal való cinkosság címén emeltek. Az elfogott tolvajokat — miután a városi börtönökben állítólag vissza­élések történtek — az Újépületben külön a bizottságnak rendelkezésére bo­csátott helyiségekben zárták el. Miután a rendőrséget megszervezték, Geringer elrendelte 1851 február­jában, hogy a bizottság a hó végével szüntesse be működését. A folyamatban levő ügyek lezárására ezután még 15 napot engedélyezett Szekrényessynek, de a bizottság ezután is tartott még néhány ülést az Újépületben, az utolsót június 7-én. A bizottság üléseiről szabályszerű jegyzőkönyvet vezettek, ennek végén személy- és tárgymutató tájékoztat a jegyzőkönyv tartalmáról, ez azonban nem teljes, mert már március 22-én lezárták. A mutató az ül és jegyzőkönyv tételszámaira utal. Az iratokat nem iktatták, hanem az ülés jegyzőkönyv vonatkozó tétel­számával látták el, ezért az iratok számai nem alkotnak hiánytalan sort (számos jegyzőkönyvi tételnek nincs iratmelléklete). Az ülés jegyzőkönyv első lapján a „mellékletek" (iratok) számainak jegyzékét találjuk. D 62—63. PESTER K. K. STAATSPRÜFUNGS-COMMISSION (Pesti cs. kir. álladalmi vizsgálati bizottmány) 1850—1858 6 csomó A Thun-féle közoktatásügyi reform egyik fontos részlete az államvizs­gák szabályozása volt. Mindenkinek, aki egyetemi tanulmányainak elvég­zése után állami szolgálatba akart lépni olyan beosztásban, amelyben a jog­és államtudományi végzettséget megkívánták, előbb elméleti államvizsgát kellett tennie, majd — bizonyos szolgálati idő eltelte után — a gyakorlati

Next

/
Oldalképek
Tartalom