Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

Bevezetés

(megyei) hatóságok az országos hatóság, a helytartóság és az országfőnök alá vannak rendelve. A „helyközségek" igazgatását az alapelvek teljesen az állami hatóságok ellenőrzése és irányítása alá helyezik. Kimondják, hogy a nagybirtok területe a helyközségek kötelékéből kivehető és közvetlenül a járási hivatalok alá rendelhető. A községi tárgyalások nyilvánosságát meg kell szüntetni. Az alapelvek értelmében minden koronaországban ki kell dolgozni a falusi községek és városok rendtartását. Ezekben „a túlnyomó érdekeknek túlnyomó befolyás engedendő", vagyis döntő súlyt kell biztosítani a földbirtoknak „kiterjedéséhez és adóértékéhez képest", továbbá az iparnak és a házbirtokosoknak. A jogszolgáltatásnak a közigazgatástól való elválasztását az alapelvek nem mondják ki olyan kategorikusan, mint azt az oktrojált birodalmi alkotmány tette. Eszerint a különválasztás csak a társas bíróságoknál és a másodés harmadfolyamodásúaknál eszközlendő általában, az első folyamodásúaknál csak ott, ahol az nélkülözhetetlen. Különben a járási hivatalokban egyesíteni kell az első folyamodású bíráskodást a közigazgatással. Mind a peres, mind a nem peres polgári és bűnvádi ügyekre nézve három folyamodásnak kell lennie. Az első folyamodású hatóságok (mind a tisztán bíráskodással foglalkozók, mind a politikai igazgatást is ellátó járási hivatalok) feladata polgári ügyek, kihágások és bizonyos meghatározott vétségek esetében a tényállás kinyomozása és a büntetőbíróságok egyéb módon való segítése. Kihágásoknál és a járási hivatalokhoz utalt vétségeknél a nyomozást a legegyszerűbb alakban kell lefolytatni. Az eljárás nem nyilvános, de első folyamodású szóbeli eljárásnál a vádlottnak — az elnök engedélyével — joga van bizonyos számú hallgatót bebocsátani. Esküdtbíróságok nem működhetnek. Az általános osztrák polgári törvénykönyvet mint az állam minden tagját illető jogszabálygyűjteményt kellő előkészítés után azokban a koronaországokban is be kell vezetni, amelyekben az még nem érvényes. Hasonlóképpen az osztrák büntetőtörvényt is az egész birodalomban életbe kell léptetni. A birtokos nemesség részére lehetővé kell tenni majorátusok és hitbizományok létesítését. Tartományi alkotmányok bevezetéséről, tartományi önkormányzatról az alapelvek már nem szólnak, csupán „tanácskozó választmányok" alakítását irányozzák elő. A megyei hatóságok és helytartóságok mellé szándékoztak ilyeneket rendelni, a birtokos nemesség, a nagy és kis földbirtokosok és az iparűzők sorából. A választmányok létrehozatalára és hatáskörére vonatkozó rendelkezéseket azonban az alapelvek későbbi időre tartották fenn. Végül azt is kilátásba helyezték, hogy a járási hivatalokhoz időről időre öszszehívják majd a bekebelezett községek elöljáróit, valamint a községi köteléken kívüli nagybirtokok tulajdonosait, vagy azok meghatalmazottait, „saját ügyeikbeni egy begy ülés végett". Az abszolutizmus, amelynek bevezetésére Ferenc Józsefet az olmützi egyezmény s a franciaországi államcsíny bátorította fel, ezzel formálisan is életbe lépett. A miniszterek ezután már jogilag is csupán a császárnak tartoztak felelősséggel. Schwarzenberg 1852. április 5-én bekövetkezett halála