Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
adlátusnál való előadásával volt elfoglalva. Ezen kívül a polgári osztály nézte át az országos hatóságok és minisztériumok közvetlen levelezését, s tett rá esetleges megjegyzéseket. Az ügyintézés az osztályon belül 1853. október l-jétől két ügyosztályon történt. A következő év január l-jével ezek mellé egy harmadik került: míg az első kettő között a különböző közigazgatási ügyek vegyesen oszlottak meg, ez utóbbi kizárólag a középítési ügyeket intézte. Végül 1857-től kezdve négy ügyosztállyal találkozunk. Az elsőhöz tartoztak többek között az. adó-, igazság-, egyleti, iskolai, alapítványi és egyházi ügyek. A második ügykörébe ipari és kereskedelmi, középítészeti és közlekedésügyi, rendőrségi, közbiztonsági, börtön-, sajtó- és egészségügyek kerültek. A harmadik ügyosztály — egyebek között — szervezeti és személyzeti, úrbéri, katonai, csendőri ügyekkel foglalkozott. A negyedik eleinte kizárólag a hivatalos lapok (Pestofner Zeitung, Budapesti Hírlap) szerkesztési és cenzúraügyeivel volt elfoglalva, 1859-ben ezekhez egyéb ügyek is csatlakoztak. Az 1852—1854. évi iratok évek szerint s ezeken belül általában iktatószámaik növekvő rendjében vannak elhelyezve. Az iratok kettős iktatószámot viselnek, vízszintes vonallal elválasztva; a vonal fölötti a kormányzóság iktatószáma, utána G betű. A vonal alatt 1852—1853-ban a polgári osztály iktatószáma, 1854-től a polgári osztály egyes ügyosztályainak iktatószámai, a szám után C betű és az ügyosztály római számjele látható. Az irattári elhelyezésnél kizárólag a vonal fölötti, a generális számot vették tekintetbe. Némelyik irat nem fekszik iktatószámának megfelelő helyén, hanem valamely későbbi, tárgyilag kapcsolódó irathoz csatolták, másokat külön tárgyi sorozatokba, ún. cumulusokba gyűjtötték. Az 1855—1860. évi iratok éveken belül fasciculusok, subfasciculusok, alapszámok, végül iktatószámok rendjében vannak elhelyezve. Az iktatószámok mindvégig kettősek, a felső szám 1855—1856-ban a kormányzóság iktatószáma, 1857-től kezdve a főkormányzóság általános iktatószáma. Az utolsó négy esztendőben tehát az iktatószámok hiánytalan számsort alkotnak, az iktatás a főkormányzóság saját irodájában történt, nem az elnöki irodában, ahol most már csak az elnöki iratokat iktatták. Az alapszám egy ügy iratainál egy éven belül az ügykezdő irat iktatószáma. A fasciculusok és subfasciculusok rendszere a következő: I. A császári ház A) Általában B) A császár (1857-től üres) C) A császári ház tagjai D) Az udvar II. A külföldhöz való viszony A) Általában (1857-től üres) B) Külföldi fejedelmek és udvarok (üres) C) Követségi ügy (konzulok stb.) (1857-től üres) D) Határok a külföldi államok felé (üres)