Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Ezután a főkormányzóság fő feladata önmagának felszámolása s az új helytartóság megszervezése volt. A főkormányzóság 1860. június 30-ával szüntette be működését. A következő napon már az összpontosított helytartóság volt az ország főhatósága, hasonlóan a Geringer idejében fennállott helyzethez. A kormányzóság polgári osztályának, ill. a főkormányzóságnak az iratai később Bécsbe kerültek. Az iratanyagot, kevéssel a Staatsarchivba való beszállítása után, az ottani levéltári igazgatóság át akarta rendeztetni. A tervet szerencsére csak kis részben hajtották végre, de még így is meglehetősen nehéz volt az iratok egy részét megtalálni, illetve a segédkönyveket használni. Az anyagról eredeti alakjában levéltári segédkönyv készült, s miután az eredeti fasciculusok egy részét új fasciculusokba osztották fel, a feloszlatott fasciculusok aktái egy, az átrendezéssel kapcsolatban készült konkordancia-ív segítségével voltak megtalálhatók. A főkormányzósági levéltárat a Staatsarchiv vezetőségétől csak 1927. február 11-én vette át a magyar kormány megbízásából Eckhart Ferenc és Miskolczy Gyula. Az Országos Levéltárban újonnan rendezték, most már eredeti rendjének megfelelően, a rendezett iratokat pedig mintaállványozták, és csomójegyzéket készítettek hozzájuk. D 41. MILITÄR SECTION (Katonai osztály) 1852—1856 8 csomó 1—8. Iratok 1852—1856 8 csomó A kormányzóság ún. „katonai osztálya" 1852 áprilisában kezdte meg működését. Lényegében azonos volt az adlátusi iroda folytatásaképpen megalakult elnöki irodával. Ebben az elnöki irodában bontották fel a kormányzóság hivatalos postáját, ott iktatták az iratokat, s az adlátus piros ceruzával írta a beadványok hátára, hogy melyik osztály intézze el az ügyet. Azokra az iratokra, amelyeket elnökileg intéztek el, „M. S." (Militär-Section) jelzés került. A katonai osztály vezetője Schäfer százados volt. Ö azonban a krími háború idején Albrechttel ment, s azóta mindig vele együtt utazott. Helyette rövid ideig Dehek őrnagy, majd Lauber százados vezette a katonai osztályt. Az osztály ügykörét elnöki jellege határozta meg. Általában bizalmas jellegű ügyeket osztottak ki ide. Ennek megfelelően a katonai osztály irattárában a legkülönbözőbb tárgyú iratokat találjuk. Itt fekszenek a kormányzóság belső életére, átszervezésére, személycserékre vonatkozó iratok; bizalmasabb jellegű feljelentések; segélykérések, amelyekben a kormányzó döntött; udvari jellegű, a császári ház tagjaira vonatkozó iratok; kitüntetésadományozások; a közbiztonsággal kapcsolatos rendelkezések; a vasúti közlekedésben beállott zavarokról szóló jelentések; néhány, az újoncozással vagy katonaságtól való elbocsátással foglalkozó irat; a Nemzeti Színházra, a hivatalos sajtóra vonatkozó iratok. Nagy számban találhatók e sorozat-