Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

nevezve; k) magánfelek ügyeiben beadott felfolyamodásokat, amelyeket a szabályszerű szolgálati úton kell eldönteni. A főkormányzóságnak joga van — bizonyos korlátok között — a Magyarországon alkalmazott hivatalnokok és szolgák kinevezései, illetmény, jutalmazási, fegyelmi stb. ügyeit, egyszóval az állami bürokrácia ügyeit saját hatáskörben intézni. Az uralkodó 1857. április 11-i elhatározása értelmében azonban az igazságügyi igazgatás ez alól kivétetett, s teljes mértékben az igazságügyminisztérium, ill. a hazai igazságügyi szervek hatáskörébe utaltatott. A főkormányzóság engedélyezhet olyan egyleteket, amelyek két vagy több közigazgatási területre terjeszkednek ki s magasabb engedélyezéshez nincsenek kötve. A törvények közzététele és az egész országban kihirdetésre szánt legfelsőbb elhatározások, a központi főhatóságok rendeletei (ama legfelsőbb pátensek és rendeletek kivételével, amelyeket a birodalmi törvénylap közzétett), valamint a főkormányzóság által az egész ország részére kiadott rendeletek kihirdetése a főkormányzóság által s annak a jegyzésével történik. Bizonyos korábbi rendeletekkel a helytartóhoz, ill. a kormányzósághoz utalt ügyeket az új szabályozás a helytartósági osztályokra s azok vezetőire, másokat a pénzügyigazgatósági osztályokra s azok vezetőire hárított. A főtörvényszékek elnökségeinek sem kellett ezentúl a saját hatáskörükbe tartozó kinevezéseknél a kormányzóság előzetes véleményét kikérni. A főkormányzóság adományozza azokat az ösztöndíjakat, amelyek nem tartoznak az alárendelt hatóságok rendelkezése alá, hanem a kormány adományozásától függnek. A magasabb kinevezéstől függő tanszemélyzet és tudományos, művészeti személyzet ügyeiben a főkormányzóság mondja ki a döntő ítéletet a javaslatba hozott személyek politikai elfogadhatósága tekintetében. A főkormányzóság irányítja és ellenőrzi az egész középítésügyet az országban. A postaügyek terén a magasabb személyzetre vonatkozó kinevezési javaslatokat a kereskedelmi, ipari és középítésügyi minisztériumnak teszi meg, az egyéb személyzetet ő nevezi ki. A főkormányzóság irányítja a sajtóval kapcsolatos ügyeket. A főkormányzóság tölti be a rendőrhatóságok fogalmazói státusában a rendőrbiztosok és alsóbb személyzet állásait, s ő nevezi ki az irodai személyzetet. Az országban állomásozó öt csendőrezred és a katonai rendőri osztagparancsnokságok a főkormányzóságnak vannak alárendelve. A helytartósági osztályok s azok vezetői kötelesek a minisztériumokhoz vagy központi hatóságokhoz intézett jelentéseiket a főkormányzóság útján küldeni, s az utóbbi, miután az iratra rávezette véleményét vagy azt, amit az ügyben saját hatáskörben tett, különben pedig egyszerű láttamozással,, sürgősen továbbítja. Így érkeznek a központi hatóságok rendeletei is a helytartósági osztályokhoz. Ha valami oknál fogva közvetlenül megy rendelet, azt másolatban közlik a főkormányzósággal. A helytartósági osztályoknak s azok vezetőinek joga van távirati értesítést küldeni a központi hatóságokhoz, ugyanakkor azonban a kormányzóságot is értesíteniük kell. 13* 195