Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
A BACH-RENDSZER MAGYARORSZÁGI POLITIKAI HATÓSÁGAINAK IRATAI 1849—1860 A Bach-rendszer idején működött magyarországi politikai hatóságok, iratanyaga nem tagolható a kormányzattörténeti periódusok szerint, minthogy azok egy része — a szervezeti változások ellenére — a rendszer fennállásának egész idején át megszakítás nélkül vezetett, egységes regisztratúrákat alkot. Ehelyett önként adódik a tagolásnak egy másik: a hatósági szintek szerinti módja. Az Országos Levéltár anyagában a Bach-kori politikai hatóságoknak valamennyi szintje képviselve van; az országos hatóságokon kívül itt őrizzük a kerületi hatóságok iratait is, és ide kerültek be néhány megyei hatóság és járási hivatal elnöki iratai is. A) AZ ORSZÁGOS HATÓSÁGOK IRATAI A Bach-kori országos politikai hatóságok közül elsőnek a Haynau-féle hadseregparancsnokság polgári és rendőri osztályait szervezték meg. Ezek közül az elsőnek iratanyagát ma a Hadtörténelmi Intézet levéltára őrzi, a második az Országos Levéltár őrizetében van. Mindkettő Bécsből került Budapestre, a badeni egyezmény kapcsán. Az Albrecht főherceg-féle „magyarországi katonai és polgári kormány" (1851—1856), ill. „magyarországi főkormány" (1856—1860) teljes iratanyaga az Országos Levéltárban található, ez is Bécsből került vissza Magyarországra. A Haynau mellett működött teljhatalmú polgári biztos, Geringer Károly (1849—1850), és a Geringer irodájából Albrecht főherceg idején alakult magyarországi helytartóság (1851—1853) iratai egyetlen fondot alkotnak. Ennek anyaga is a badeni egyezmény kapcsán került az Országos Levéltár birtokába. A „katonai és polgári kormány", ill. a helytartóság fondjai után ismertetjük az e hatóságoknak közvetlenül alárendelt — nagyrészt országos jellegű — szervek iratait is, amelyeket mindig e fondokkal együtt kezeltek.
