Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

Ide főként ipari, kereskedelmi és középítészeti ügyekkel kapcsolatos iratokat osztottak be. Túlnyomó többségük a megfelelő magyar minisztériumok Budán maradt, elintézetlen iratai közül való. Szőgyény ék ezeket újra iktatták és lajstromozták, az ügyek érdemi intézését azonban a legtöbb esetben függőben hagyták. Eredeti provenienciájuk szerint az iratok nagyjából a következőképpen tagolódnak: Az 1—94. és 146—190. tételeket a magyar földművelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium különböző osztályainak iratai közül, a 95—145. és 191—387. tételeket a magyar közmunka- és közlekedésügyi minisztérium különböző osztályainak iratai közül emelték ki, míg a 388—403. tételek nagyrészt az ideiglenes polgári közigazgatáshoz érkezett beadványok. Az iparügyi iratok nagy része a céhlegények 1848 májusi mozgalmaival kapcsolatos, a kereskedelmiek általában jogosítvány-ügyekben keletkeztek, a középítészetiek pedig főképpen útépítésekre vonatkoznak. A posta- és kereskedelmi utak kimutatása a magyar közmunka- és közlekedésügyi minisztérium útépítési osztályán készült, Tenczer Károly osztályvezető-főmérnök irányítása alatt. Ez a kötet a 113. tételszám alatti egyveleges osztálybeli irat mellékleteként került ide. Az egyveleges osztályba tartozó iratokat az 1848—49-i minisztériumi levéltár rendezésekor ott, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium iratai után helyezték el. 1961-ben kerültek vissza a Szőgyény-féle iratok közé. D 27. KÖZPONTI SEGÉDKÖNYVEK 1849 január—április (június) 3 kötet 1. „Központi jegyzőkönyv" 1849 1 kötet 2. „Központi mutató" 1849 1 kötet 3. Osztályiktatókönyv 1849 1 kötet Az általános iratokat egy központi iktatókönyvbe vezették be. Az iktatásnál nem a beérkezés dátuma volt a döntő, az iktatás utólag történt, s egy-egy ötvenes, százas számcsoportot egy-egy irattári osztály számára tartottak fenn. Az iktatókönyvnek csupán négy rovata van: „sorszám", ide írták be az iktatószámot; „szak", ide került az osztály neve; „ a beadványok rövid kivonata", ahová a beadó nevét, a beadvány keltét és számát is bejegyezték; és „kapcsolat", ahová a kapcsolódó elő- és utóiratok száma került. A „szak" rovat többhelyütt kitöltetlen. Az iktatókönyvben az utolsó bejegyzés a 2833. számú. A „központi mutató" bejegyzései betűrendben haladnak, a betűrend általában a címszavak első két betűjét veszi figyelembe. A mutató csupán az iktatószámra utal. Azt tehát, hogy a keresett ügyirat mely osztály iratai között fekszik, a központi iktatókönyvből kell megállapítani, amely azonban szintén nem nyújt minden esetben megbízható útbaigazítást. A fennmaradt osztályiktatókönyvbe a tanulmányi alapítványi javak (D 11.) és a kebelbéli ügyek (D 14.) irataira vonatkozó adatokat vezették be. 12 Abszolutizmuskori levéltár 177