Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

A nagy (budai) iktatókönyvben az utolsó bejegyzett irat a 929-es számú. Ceruzával pótoltak még néhány bejegyzést, ezek a mutatóban is ceruzával vannak bejegyezve. Az iktatókönyv a szokásos rovatokat tartalmazza (jegyzőkönyvi szám, tárgy, határozat, tudósítás száma). A „jegyzőkönyvi szám" rovatba néha kisebb számokkal az utóirat számát is bejegyezték, ilyenkor az iratot az utóbbihoz szerelték. Egyébként a „tudósítás száma" c rovatban található az utóirat száma, az iratot azonban nem mindig csatolták utóiratához. A kötet végén található mutatóba utólag minden iratot bevezettek, nemcsak a budaiakat, hanem a badeni elnöki és általános iratokat is. Kutatásnál tehát elsősorban ebből kell kiindulni. A kérőlapon az iktatószámot kell feltüntetni, a 900-as számoknál meg kell jelölni a tárgyat is. D 11—28. ALTALÁNOS IRATOK 1849 január—április 29 csomó, 19 kötet Az általános iratok, irattári osztályok, ezeken belül kútfők és tételek szerint tagolódnak. Fraktúr alakban vannak összehajtva, a jelzet mellső lapjukon alul foglal helyet, ugyanúgy, mint a helytartótanácsi iratoknál. Minden osztálynak külön ún. „sorkönyve" van, ennek szerkezete is teljesen a helytartótanácsi sorkönyvek (regestrumok) szerkezetének felel meg: három részből áll, a „számsorból", amely a központi iktatószámok és az irattári jelzetek (kútfő- és tételszámok) konkordanciáját adja; a „jegyzőkönyvből", mely a kútfők és tételek rendjében haladva adja az iratok lajstromát; s végül a betűrendes mutatóból, mely e lajstromhoz készült. A „jegyzőkönyv"-! rész a következő adatokat tartalmazza: a kútfő számát és nevét; az egyes tételszámokat; beadványoknál a beadó nevét, a beadvány tárgyát, keltét, számát; a megfelelő saját központi iktatószámot; kiadványoknál a címzett nevét (elintézés módját), az elintézés keltét s központi iktatószámát. A mutató betűrendben haladva rövid tárgymegjelöléseket ad, s utal a megfelelő kútfő- és tételszámra. Kútfő és tétel itt ugyanazt jelenti, mint az 1848 előtti helytartótanács departamentális korszakában, az első egy ügyre vagy ügycsoportra vonatkozó iratok összességét, a másik ezen belül az iratváltás egyetlen fázisát; s éppúgy vannak sorszámozva, a kútfők osztályon belül egytől végig, a tételek kútfőként újrakezdődő számozással. D 11. KEBELBÉLI OSZTÁLY 1849 január—április 1 csomó, 1 kötet 1. Iratok 1849 1 csomó 2. „Sorkönyv" 1849 1 kötet Ide osztották be azokat az iratokat, melyek az ideiglenes polgári közigazgatás és az alája rendelt szakhivatalok — mint az építési igazgatóság —