Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai
Oberlandesgericht Hermannstadt Landes- und Kreisgerichte Urbarialgerichte. A „Sachregister" az iratok tárgykivonatán kívül azok keltét, iktatószámát és kútfőjelzetét tartalmazza (ez utóbbi az iratok jelenlegi felállításában nem érvényesül). Az iratjegyzékek az átadás-átvétel alkalmával készültek, csupán az iratok évszámát, iktatószámát és kútfőjelzetét közlik. Az 1849—1851. évi iratok jegyzékei hiányoznak. Az erdélyi kancellária irattárában az átvett iratanyagot — felbontva annak kútfő- és ügyirat-egységeit — az iktatmányok egyszerű számrendje szerint rendezték át. Ugyanakkor mutatót is készítettek hozzá magyar nyelven. Ez (Fenesán János munkája), a „Sachregister" fejlett tárgyi rendszerezésével szemben az egyszerű iktatókönyvi mutatók módjára készült, minden egyes iktatmányt külön indikálva, a vezérszavak két első betűjére kiterjedő betűrendben. Az iktatmányok rövid tárgyán kívül iktatószámukat és évszámukat közli. D 283. K. K. POLIZEIMINISTERIUM: SZÉCHENYI-AKTEN (Cs. kir. rendőrminisztérium: Széchenyi-iratok) (1813—) 1860—1863 6 doboz 1. Rendőri iratok 1860—1863 1 doboz 2—4. Széchenyi István elkobzott iratai 1813—1860 3 doboz 5—6. Széchenyi Ödön, Zichy Géza, Hollán Ernő, Kiss Márton, Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott iratai 1843—1860 2 doboz A bécsi minisztertanácson belül kezdetben valamennyi rendőri ügy intézése a belügyminisztert illette. A kormánynak a neoabszolutizmus szellemében való átalakítása során azonban Ferenc József az államrendészet és biztonsági rendészet legfelsőbb irányítását kivette a belügyminiszter kezéből, s azt az 1852. június l-jével felállított legfőbb rendőrhatóság, a „k. k. Oberste Polizei-Behörde" hatáskörébe utalta. Az 1848 előtti „Polizeihofstelle" mintájára megszervezett rendőrhatóságot Kempen, a csendőrség felügyelője vezette. A legfőbb rendőrhatóság feladata volt a köz- és magánbiztonságot fenyegető veszélyek megelőzése, felderítése és elhárítása, valamint az egyletekre, az útlevelekre, idegenekre és a sajtóra vonatkozó érvényes jogszabályok végrehajtása. A színházi rendészet ügyeinek intézésére is a legfőbb rendőrhatóság ügyelt fel. Ez irányította és ellenőrizte a rendőrhatóságok működését, s a csendőrséget és a katonai rendőrséget is ez alá rendelték, mindazokban az ügyekben, amelyek nem tartoztak a hadseregparancsnokság hatáskörébe. Amikor a vesztes olaszországi hadjárat után Ferenc József a birodalmi kormányt átszervezte, 1859. augusztus 22-én Kempent felmentette állásától. A legfőbb rendőrhatóságot ugyanakkor rendőrminisztériummá alakította át,