Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)

ELSŐ RÉSZ A birodalmi centralizmus korában működő politikai hatóságok iratai

irattárából kiválogatták áz Erdélyre vonatkozó iratokat, s átadták az erdélyi kancelláriának. Az iratok közül a minisztériumhoz intézett első beadvány 1849. március 31-én kelt. Az utolsó csomóban néhány iratot találunk az 1861—1865. évekből; ekkor már a visszaállított erdélyi helytartóság és erdélyi kancellária levelezett a minisztériummal. Amikor az igazságügyminisztérium átvette az erdélyi igazságügyek igazgatásának irányítását, a belügyminisztérium és más hatóságok mindenekelőtt az elintézetlenül maradt erdélyi perek iratait tették át hozzá. Ezek egy ideig ott feküdtek, majd miután a legfelsőbb törvényszéken megszervezték az erdélyi referatúrát, ahhoz kerültek elintézés végett. Az igazságügyminisztérium legelső feladata Erdély viszonylatában az új bírósági szervezet megteremtése volt. A szabadságharc bukása után a jogszolgáltatás a megyékben szünetelt, csupán Király földön, valamint a tanácsokkal rendelkező megyei és széki városokban működtek a bíróságok. Az iratok között találjuk Bach Eduard erdélyi polgári biztos és Wohlgemuth Lajos polgári és katonai kormányzó tervezeteit az erdélyi igazságszolgáltatás megreformálására, az osztrák törvények bevezetésére, ideiglenes bíróságok megszervezésére. Az igazságszolgáltatás reformjának alapvonalait Schmerling dolgozta ki és terjesztette az uralkodó elé jóváhagyás végett. A minisztérium foglalkozott az árvaszékek, a telekkönyvi igazgatóságok, a rögtönítélő bíróságok szervezésével, működésük irányításával, valamint a bírói vizsga szabályozásával is. A polgári peres ügyek iratai között találjuk román községek panaszait nemzetiségi és birtokjogi elnyomás miatt. A büntetőügyek iratai közt kegyelmi kérések vannak közönséges bűncselekményekkel és politikai ügyekkel kapcsolatban. Az igazságügyminisztérium irattárában az ügyiratokat római számokkal jelölt tárgyi kútfőkbe osztották. Azok a kútfők, amelyekből iratokat adtak át az erdélyi kancelláriának, a következők voltak: I. Gesetze (törvények) II. Gerichtsverfassung (bírósági szervezés) III. Gerichtsbehörden (a bíróságok működése) V. Streitsachen (polgári peres ügyek) VI. Kriminalsachen (büntetőügyek). Törvényelőkészítéssel kapcsolatos iratok nem kerültek átadásra. A „Sachregister" az igazságügyminisztériumban készült, gondos munkával. A minisztériumi iratok (a szétválasztáskor még bekötetlen volt) tárgymutatójának azokból a részeiből áll, amelyek kizárólag erdélyi iratokra vonatkoznak, s amelyeket éppen ezért az iratokkal együtt átadtak. Az átadott, bekötetlen ívek nem minden átadott iratra vonatkoznak, csupán azokra, amelyeket a Sachregister a területi elv szerint csoportosított. A következő összefoglaló címszavakat tartalmazza: Advokaten Bezirksämter und Bezirksgerichte Gefängniswesen