Sashegyi Oszkár: Az abszolutizmuskori levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 4. Budapest, 1965)
Bevezetés
kezelése és a közlekedési eszközök jó karban tartása fölött őrködni, alárendelt tisztviselőit tevékenységre és a közönség bizalmát megnyerő, szabályos, higgadt és tapintatos eljárásra serkenteni, s felsőbb intézkedést igénylő vagy más közérdekű eseményekről az illető felsőbb hatóságnak jelentést tenni (3). Ha a vagyon- vagy személyes biztonság nagyobb mérvű veszélyeztetése miatt fegyveres erő alkalmazására van szükség, azt a főispán a katonai hatóság közbejöttével kirendelheti; erre a katonai hatóságokat is utasították (4). A főispánnak folytonos tudomást kell szereznie megyéjében a közigazgatási, törvénykezési, telekkönyvi és adóügyek menetéről, s ha szabályellenes cselekményekről értesül, köteles a kellő intézkedést saját hatáskörében megtenni vagy azt felsőbb hatóságától kérni (5). A főispán elnökölhet a megyei törvényszék, árvaszék és számvevőszék ülésein, s a törvénykezés terén ügykezelési intézkedéseket tehet — a fennálló alaki törvény korlátai között — annak érdekében, hogy az igazság gyors és pártatlan kiszolgáltatását biztosítsa. Ellenőrző köréhez tartozik a börtönügy és a börtönfegyelem szabályszerű kezelése is (6). Köteles befolyását felhasználni az irányban, hogy az adókötelesek közadóikat rendesen fizessék s ezáltal megmeneküljenek a végrehajtások terheitől. Másrészt az adózók érdekei fölött is őrködnie kell, s minden szabályokba ütköző eljárást orvoslás végett felsőbb helyre fel kell jelentenie (7). A felsőbb rendeleteket ő teszi közzé a megyében, s ő ellenőrzi azok végrehajtását (8). Addig, amíg a megyék szerkezetét törvénykezési intézkedés nem szabályozza, a megürült tiszti állásokat helyettesítőleg betölti; csak a megürült első alispáni állás helyettesítése esetén tartozik a kinevezendő egyén iránt a tárnokmester megerősítését kikérni. A tisztviselőket ő esketi fel, szükség esetén hivataluktól fel is függesztheti őket, végleges elbocsátásukra nézve a fennálló fegyelmi szabályok szerint jár el (9). A tisztviselők fizetését ő utalványozza (10). 138 A szabad királyi városokra nézve ugyanazok az elvek érvényesültek, mint a megyéknél. A fennálló ideiglenes közigazgatási és törvénykezési szerkezetet itt is fenntartották, és csak a legszükségesebbnek látszó személyi változtatásokra szorítkoztak. A városok kültanácsi testületeit a királyi biztosok, ha a város anyagi ügyeinek közérdekű kezelése szempontjából szükségesnek látták, átalakíthatták. Ilyen kültanácsok a legtöbb helyen nevezés, egyes esetekben választás útján is alakultak; működésüknek a város gazdászati ügyeire kellett szorítkoznia, minden politikai vitatkozás kirekesztésével. Majláth a tárnokmesterhez intézett, 1865. szeptember 5-i elnöki levelében annak a véleményének adott kifejezést, hogy a kültanácsok a város anyagi érdekeinek előmozdítása által hasznos szolgálatokat tehetnek (bár tagjaik a közigazgatásra nem gyakorolhattak befolyást), s úgy vélte, ha sikerül megnyerni tanácstagokul a közönség bizalmát élvező egyéneket, ez kedvező lesz a sz. kir. városok nagyrészt igen nyomasztó pénzviszonyainak rendezésére. 139 Az országgyűlés összehívása tárgyában Majláth szeptember 17-én tett felterjesztést az uralkodóhoz. Ebben azt javasolta, állítsák vissza az 1861. november 5-én feloszlatott megyei és városi bizottmányokat, de csupán ab138 D 185. 1865:945. 130 D 185. 1865:1000.