Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

III. TÁRGYI ÁLLAGOK A tárgyi állagok általában 1724-től 1779-ig terjednek. Irataik nagyobb része természetesen az 1764 utáni évekből való, hiszen — mint láttuk — ekkor kezdték meg az iratoknak tárgyi állagokban való felállítását s a korábbi évekből csak azok az iratok kerültek tárgyi állagokba, amelyeket annyira fontosnak tartottak, hogy kiemelték őket az iratfajták szerinti állagokból. Egy-egy tárgyi állag általában egy-egy helytartótanácsi bizottság által intézett ügyek iratait foglalja magában, de létrehoztak tárgyi állagokat olyan ügykörök szerint is, amelyekkel nem állandó bizottságok foglalkoztak. Sokszor nem egészen következetesen osztották be az egy-egy tárgykörbe tartozó iratokat a megfelelő tárgyi állagba. (Pl. külön állag van a perkivonatok és külön állag a rabok és gonosztevők ügyeire, mégis mindkét állagban vannak tárgyuk szerint a másik állagba tartozó iratok is.) Sok olyan iratot, amelyet tárgya szerint beoszthattak volna valamelyik tárgyi állagba, az „Acta miscellanea"-ban helyeztek el. Ezért az egyes állagok ismertetésében a kutató mindig talál utalást arra, hogy az abba a tárgykörbe vágó iratok melyik tárgyi állagban találhatók még. A helytartótanács ügykörének néhány ága — az -úrbéri ügyek, a tanulmányi ügyek és a cigány-ügyek — nincs képviselve a tárgyi állagokban, mert az ezekre vonatkozó iratokat az illető ügyosztályok irataihoz csatolták. A tárgyi állagokban többnyire együtt találjuk az ügyiratba tartozó iratokat: a beadványt, az esetleges belső ügyviteli iratokat (vélemény, jelentés) és a kiadványfogalmazatot. Az iratokat rendszerint ladulák, azokon belül fasciculusok s a fasciculusokon belül numerusok szerint állították fel. (Ezeknek az irattári egységeknek a kialakításában sokszor meglehetősen kezdetlegesen és következetlenül jártak el.) Minden iratra ráírták az irat tárgyát és a jelzetet: tehát pl. azt, hogy melyik Iadulába, fasciculusba és numerusba tartozik. 1779-ben helynyerés céljából több állagból kiemeltek egyes kevésbé fontosnak tartott iratokat s ezeket új sorszámokkal ellátva, másutt, „in inferiori cubiculo" helyezték el. Az így kiemelt iratok ma a tárgyi állagok ladulákban maradt iratai: a „Ladula" sorozatok után vannak elhelyezve, mint „No." sorozatok. Csaknem mindegyik tárgyi állagban külön vannak választva a többi irattól az elvi jelentőségű intézkedést tartalmazó iratok (Idealia, másként Normalia). A helytartótanács számára 1769-ben kiadott utasítás ugyanis meghagyta, hogy a helytartótanács mindegyik bizottsága gyűjtse össze azokat