Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

tették a kerületi biztosokhoz. A kerületi biztosok azután a hadbiztosokkal egyeztették össze a nyugtákat. A kerületi biztosok a kerületükben természetben és pénzben kifizetett hadiadóról időközönként (kéthavonként, évenként) elszámolásokat, kimutatásokat küldtek be a biztossági igazgatónak. A kerületi biztosok állandóan leveleztek a kerületükbe tartozó megyékkel, városokkal s ezek nekik jelentették a katonaság kihágásait, kártételeit. A kihágások kivizsgálásán a kerületi biztosok jelen voltak s ők szorgalmazták a katonai hatóságoknál a bűnösök megbüntetését. A kerületi biztosok jelentéseit, számadásait a biztosság igazgatója terjesztette a helytartótanács elé s ő küldte meg nekik a helytartótanács rendelkezéseit. A biztossági ügyek intézése tekintélyes részét tette ki a helytartótanács munkájának, hiszen az országban állandóan sok ezred tartózkodott (pl. 1740-ben az akkori 52 gyalogezredből 12, a 18 kürasszir ezredből 13, a 14 dragonyos ezredből 7, a 8 huszárezredbői 5 volt Magyarországon) s ez sok dolgot adott az országos biztosságnak. A helytartótanács biztossági ügyekben kelt iratainak legnagyobb részét alaki jellegük szerint a ,,

Fasciculi mensium Litterae", ill. „Expeditiones" állagba helyezték el, egy részüket azonban külön alaki -állagokba tették. így a biztosság igazgatóinak, illetve aligazgatóinak a helytartótanácshoz intézett legtöbb jelentését ebben a „Relationes commissariatus provinciális directors et vicedirectoris" állagban, jelentéseik kisebb részét az ,,Acta varia commissariatus provinciális" állagban helyezték el; a kerületi biztosok jelentéseit, elszámolásait pedig nagy részben az „Extractus et informationes commissariaticae", kisebb részben az ,,Acta varia commissariatus provinciális" állagban helyezték el. 1764-ben, amikor áttértek az iratoknak tárgyi állagokban történő felállítására, nagyszámú biztossági tárgyú iratot is kiemeltek az alaki állagokból s ezeket az ,,Acta militaría", ,,Acta quanti contributionalis", ,,Acta naturalium administrations" és az ,,Acta miscellanea" című tárgyi állagokban helyezték el. A szóban forgó alaki állag, a „Relationes commissariatus provinciális directoris et vicedirectoris" tehát nem teljes, nem foglalja magában az országos biztosság igazgatójának, illetve aligazgatójának 1728 és 1778 közötti minden jelentését. Az igazgatói és aligazgatói jelentések mindenféle biztossági üggyel foglalkoznak: a természetben és pénzben fizetett hadiadóval, a katonaság kártételeivel, kihágásaival, az újoncozással, a katonaszökevényekkel stb. Az iratok évek szerint s az éveken belül szoros időrendben a jelentések kelte, vagy ha ez nincs, bemutatásuk napja szerint következnek egymás után. Majdnem minden iraton rövid tárgymegjelölés van. Külön segédkönyv nincs az iratokhoz, de használható hozzájuk segédkönyvként az 1728—1734. közti években a „Liber regestrationis diversarum litterarum", az 1735—1778. években a „Protocollum genérale", illetve 1746tól kezdve azokban az években, amelyekből fennmaradt, a „Protocollum officii directoralis commissariatus provinciális" (1. a „Directoratus commissariatus provinciális" ismertetését) is, 1753-tól pedig a „Manuale". A „Liber regestrationis diversarum litterarum" 1728/34. évi köteteiben az országos biztossági igazgató jelentései a kötet végén a Z betű után vannak lajstromozva. A „Protocollum genérale" köteteiben a C betűnél külön lapokon vannak számba véve az igazgató és aligazgató jelentései. A „Protocollum officii directoralis commissariatus provinciális" című lajstromban az igazgató, illetve aligazgató jelen-