Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

Az „Extractus benignarum normalium resolutionum" című kötetek a helytartótanács egész ügyforgalmát felölelő és 1779-ig kiadott szabályrendeletek kivonatai tartalmazzák. Néhány kivonat azonban még a későbbi időkből is található, 1813-ig bezárólag. A fontosabb tárgyi címszavak első betűjére szorítkozó abc-rendben összeállított kivonatok után egyes esetekben a rendeletek keltét tüntették fel, máskor pedig az iratok jelzetét. Sok esetben azonban sem az iratok keltét, sem irattári jelzetét nem adták meg. Az 1769 után kiadott rendeleteknél az iktatószámot is legtöbbször feljegyezték a kivonatok után. A kötetek a kutatás számára csak 1779-ig használhatók. Az „Ideales benignae resolutiones regiae ad nullius commissionis sphaeram pertinentes" c. kötet a helytartótanács egész ügyforgalmát felölelő, de egy bizottság hatáskörébe sem tartozó szabályrendeletek kivonatait tartalmazza. A rendeletek érdemi része mellett feltünteti a kiadás keltét, továbbá az elintézés módját és idejét. Nem vezették rendszeresen, ezért ma már a kutatás számára nincs gyakorlati jelentősége. A „Liber normalium resolutionum" a II. József alatt, pontosabban 1785-tól 1789-ig kiadott szabályrendeletek másolatait tartalmazza, találunk azonban benne néhány korábbi, még az 1770-es években kiadottat is. Az 1785 előtti rendeletek nincsenek időrendben. Az egyes rendeletek keltét és legtöbb esetben az iktatószámát is adja. A kutatás számára nehezen használható, mivel mutatója nincsen. Az 1724-től 1783-ig terjedő mutatókönyvek nevek és fontosabb tárgyi címszavak első két betűjére terjedőa bc-rendben a szabályrendelet-számába menő királyi rendeleteket tartalmazzák. Az iratok rövid tartalmi kivonatán kívül a következő adatokat tüntetik fel: az állag nevét, melyben az irat található, a rendeletek keltét, 1769-től kezdődően a rendeletek iktatószámát és végül az állagon belüli pontos jelzetét. E kötetekkel teljesen azonos rendszerűek az 1784-től 1848-ig terjedő mutatók. Ugyanolyan rendszerben adják a rendeletek tartalmát, az ügyosztály nevét, az iratok keltét, iktatószámát és kútfő-, tétel-jelzetét. A kötetekbe felvették azokat az 1784 előtt kelt szabályrendeleteket is, amelyeket vagy áthelyeztek a tárgyi sorozatokból az egyes ügyosztályok szabályrendeletei közé, vagy csak a ,,normalia"-k mutatóiban utaltak rájuk. Mindkét sorozat a kutatás számára ma is használható, Az 1724-től 1783-ig terjedő mutatók első kötetében található feljegyzésből — „per Josephum Matulay viceregastratorem confectus" — tudjuk, hogy e köteteket Matulay József alirattárnok készítette el. Az első köte, fedőlapján található „Matulaianus Index" felirat is arról tanúskodik, hogy ezeket a segédkönyveket készítőjük után Matulay-féle indexnek nevezték, írásösszehasonlítás alapján azonban az is megállapítható, hogy az 1784— 1848-ig terjedő mutató-sorozat is nagyrészt Matulay munkája. Matulay József 1828-tól 1837-ig volt a helytartótanács alirattárnoka, tehát ezekre az évekre kell tennünk a két mutató-sorozat elkészítésének, illetve az utóbbinál a készítés megkezdésének az idejét. Az 1784-től 1820-ig terjedő mutatók rendszere már eltér az előbbiekétől. Ezek a kötetek az összes helytartótanácsi szabályrendeleteket tartalmazzák, tehát nemcsak a szabályrendelet-számba menő királyi rendeleteket, hanem azokat a helytartótanácsi határozatokat is, amelyek egy-egy departa-