Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

Előszó

netének kutatói bőséges forrásanyagot találhatnak a helytartótanács levéltárában, mely a selejtezéstől nagyrészt mentesen, eredeti irattári rendjében maradt meg napjainkig. Mindezek ellenére a polgári korszak történetírása, a bécsi birodalmi kormányszervek és a magyar kancellária levéltárai mellett, kevés figyelmet fordított a magyarországi feudalizmus utolsó másfél-századának történetére leggazdagabb forrásanyagot nyújtó helytartótanácsi levéltárra.^ Az utóbbi években viszont rendkívül megnövekedett a helytartótanácsi anyagban kutatók száma. Ez a tény egyben kívánatossá tette, hogy az Országos Levéltár a sokszorosan tagolt, gyakran igen bonyolult rendszerű levéltárról, a kutatás megkönnyítésére megfelelő segédkönyvet bocsásson közre. Az ismertetés elkészítése során a kutatók legmesszebbmenőbb tájékoztatására törekedtünk. A kutatókat természetesen az iratok tárgya, forrásértéke érdekli elsősorban, s az irattári rendszer ismertetésének is csak ettől, függően van előttük jelentősége. Az egyes állagok tárgyának a bemutatását nem egyszerű felsorolás formájában oldottuk meg, hanem az azokat létrehozó szervek hatáskörének és az egykorú ügyintézés rendjében betöltött tényleges szerepüknek az elemzésével és leírásával. E genetikus ismertetési módszert az anyag rendszere is kívánatossá tette, s ezen keresztül röviden azt is jelezni tudtuk, hogy egy-egy kérdésre még milyen alsóbb- vagy felsőbbfokú hatóság levéltáraiban találhat forrásanyagot a kutató. Hasonló jellegű munka nem állt előttünk példaként, legfeljebb az Országos Levéltárban a többi feudális-kori központi kormányhatóság levéltárairól készülő ismertetések tapasztalatait használhattuk fel. A kézirat 1951-től 1955-ig, meghatározott időkeretek között készült el, s részben ennek következtében az egyes állagok ismertetései kisebb-nagyobb aránytalanságot mutattak. Midőn 1958-ban az Akadémiai Kiadó tervbe vette az ismertetés kiadását, legtöbb állag ismertetését átdolgoztuk, hogy az említett aránytalanságokat megszüntessük és a kézirat belső levéltári használata során összegyűlt tapasztalatokat hasznosítsuk. Teljes átdolgozásra azonban már nem kerülhetett sor. Munkánk során a helytartótanács levéltáráról Paulinyi Oszkár által készített és 1954-ben sokszorosított formában kiadott alapleltár nyújtotta a legnagyobb segítséget. A nagy gonddal készített alapleltár részletes és pontos adatszolgáltatása nagyban megkönnyítette első tájékozódásunkat az anyagban. A helytartótanácsi alapleltár nyújtotta támaszon kívül köszönetet kell mondanunk Paulinyi Oszkárnak szóbeli segítségéért és tanácsaiért. Ugyancsak köszönettel tartozunk Ember Győzőnek, az Országos Levéltár főigazgatójának, kéziratunk lektorának, bíráló megjegyzéseiért és tanácsaiért, valamint Sashegyi Oszkárnak, az Országos Levéltár osztályvezetőjének munkánk készülése során nyújtott baráti segítségéért. Köszönettel tartozunk végül Szigeti Mihálynak, az Akadémiai Kiadó munkatársának, a könyv szerkesztőjének,- akinek gondos szerkesztői munkája nagyban elősegítette munkánk áttekinthető formában való megjelenését. Budapest, 1960 december hó s A szerzők