Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

. összeírására. A kötetek az egyes helységek összesítési íveinek egybekötése révén keletkeztek. A községek, illetve puszták a helységek számának — nyilván a II. József-féle összeírás (népszámlálás) alkalmával adott számok — sorrendjében követik egymást. A falvak és puszták összeírása azonos rendszerű, az erdőké azonban lényegesen eltér az előbbiekétől. Minden helység bevallásának, jövedelemösszeírásának és felmérésének az összesítése külön íven történt, mely négy oldalból állt. Az első oldalon felül a vármegye, a földesúr és a helység nevét, továbbá az utóbbi számát tüntették fel. Ezt a fassiók vagyis a bevallások „sommás foglalattyának" összesítése követi. Ebben a részben jegyezték föl, hogy hány mérföldre van a község vagy puszta a legközelebbi helységtől, ahol hetivásárokat tartanak. Majd a búza, rozs, árpa, zab, kukorica pozsonyi mérőkben megadott piaci árának, a széna (édes, savanyú) és sarjú (édes, savanyú) métermázsánkénti helybeli árának, a borénak (jobb, rosszabb) akónkénti, a fáénak (keményfa 3 osztályban, lágyfa 3 osztályban) ölenkénti feljegyzése következett. A fa árát a favágás költségei nélkül írták be. E bevallásokat az alábbi megjegyzések követik: 1. A favágás ára egy öl kemény fától és lágytól. 2. A vágott fa hossza bécsi lábnyomban (vulgo Such). 3. A községben levő tó termékenységének értéke. 4. A dohány termésének értéke forintban. Az első oldal utolsó fejezetében a községben levő gabonavetés (búza, rozs, árpa, zab) területének a nagyságát jegyezték fel pozsonyi mérők szerint számítva. Külön rovatba írták az urasági (valóságos és hasonlított) és külön a jobbágysági (valóságos és hasonlított) vetések területét. A második, harmadik oldalon a következő művelési ágak területének nagyságát és haszonvételét mutatták ki: 1. Szántóföldek. 2. Szállás fundusok. 3. Tavak. 4. Parlag földek. 5. Kértek. 6. Legelők. 7. Szőlők. 8. Erdők. Mindegyik művelési ág után először a terület nagyságát tüntették fel holdak és négyszögek szerint. A terület utáni rovatba a búza, rozs, árpa és zab három esztendei termésének összegét (valóságos, hasonlított) írták. Ezt a rétek egy esztendei termése (széna: jó, savanyú, sarjú: jó, savanyú) követi métermázsákban kifejezve. A szőlő rovatban szintén az egy esztendei bortermést (jó, rosszabb) jegyezték fel akóban kifejezve. Az utolsó rovat az erdők évi haszonvételét tartalmazza, a fa árát ölenként, szabott áron számítva. Külön vették a kemény (3 osztályban) és külön a lágy (3 osztályban) fa árát. Mindegyik termelési ág után külön-külön tüntették fel az urasági és a jobbágysági földek jövedelmét. A lap alján jobb oldalon a termések évi összegét jegyezték fel, a bal oldalra pedig a hitelesítési aláírások és pecsételések kerültek. Először a községek részéről a manipuláns, a bíró és az esküdtek írták alá. Ezután a megyei al-kommissió felülvizsgálatát igazoló megyei biztosi, oeconomusi és calculatori aláírás következett. Az összesítés negyedik oldalán a tiszta jövedelemre vonatkozó számítások és kimutatások kaptak helyet. Először a négy gabonaféle termésének három évi összegét, majd az ezekből kiszámított egy évi átlagtermést jegyezték fel. Ezután beírták az évi vetőgabona mennyiségét. A vetőgabona összegét levonták az évi átlag termésből és az így kapott eredményt nevezték „egy esztendőbeli tiszta termés"-nek.