Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

/meg működését a consistorium s foglalkozott az egyetemnek és az egyetemi I intézményeknek mind tanulmányi, mind pedig személyi és anyagi ügyeivel. Az uralkodónak az egyetem ügyeiben hozott rendeleteit, döntéseit a helytartótanács hozta a consistorium tudomására, s ugyancsak a helytartótanács közvetítette az uralkodóhoz a consistorium javaslatait, kérdéseit, jelentéseit, a királyi rendeletekre adott válaszait. 1772-ben a nagyobb egyházi méltóságba került Galgóczyt a királynő felmentette a consistorium elnöki tiszte alól s a kevesebb munkával járó egyetemi kancellári tisztségre nevezte ki, a consistorium elnökévé pedig Szentiványi Raphae! püspököt tette meg. 1777-ben az egyetem Budára költöztetésekor azután nagyobb átszervezést hajtott végre Mária Terézia: többeket felmentett addig viselt egyetemi tisztségük alól, s a most már szenátusnak nevezett egyetemi tanács elnökévé b. Patacsich Ádám kalocsai érseket, kancellárrá Nagy Ignác székesfehérvári püspököt, a jogi kar igazgatójává Vörös Antal budai tankerületi főigazgatót, az orvosi kar igazgatójává pedig Vezza Gábort nevezte ki; a többi fakultásdirektorok kinevezése már korábban megtörtént. Ezzel kapcsolatban a helytartótanács felszólította az addig működött consistoriumot, hogy adja át iratait az új szenátus elnökének. (A szenátus tagjai természetesen a karok igazgatói voltak.) A budai egyetem szenátusa 1777 novemberében kezdte meg munkáját, amely — a nagyszombati egyetem consistoriumának működéséhez hasonlóan — kiterjedt az egyetem és a vele kapcsolatos intézmények (a Terézia-akadémia, egyetemi nyomda, könyvtár, botanikus kert stb.) tanulmányi, személyi és anyagi ügyeire egyaránt, természetesen a helytartótanács s rajta keresztül az uralkodó állandó felügyelete, irányítása alatt. A szenátu. működése 1784-ben ért véget, ez év december 30-án tartotta utolsó üléséts II. József ugyanis még 1784 áprilisában úgy döntött, hogy a helytartótanács Budára költözésével a szenátus feleslegessé válik s fel kell oszlania. Megszüntette egyúttal a fakultásdirektori állásokat is s a karok igazgatását az évenként választandó dékánokra bízta. (A helytartótanács elnökét nyilvánította a ,,tanulmányügy legfőbb protektorává és gondviselőjévé", s a helytartótanácsban tanulmányi bizottságot állított fel, amelynek tagjaivá a volt fakultásdirektorokat nevezte ki. Kivétel egyedül a jogi kar igazgatója, Vörös Antal volt, aki betegsége miatt felmentését kérte s ezért helyette a jogi kar seniorát, Lakics Györgyöt nevezte ki a bizottságba. A bizottság elnöke helytartótanácsi tanácsos volt.) II. József rendelkezéseinek megfelelően a kormányszékek Budára és az egyetem Pestre költözése után a helytartótanács felszólítására a szenátus bevégezte működését, rendbetette iratait s ezeket, valamint a nagyszombati egyetem consistoriumának iratait átadta a helytartótanács megbízottjának. A helytartótanácsnak történt átadáskor minden valószínűség szerint hiánytalan volt mind a nagyszombati egyetem consistoriumának, mind a budai egyetem szenátusának irattára s mindkettőhöz lajstrom is volt, sőt az utóbbihoz terjedelmes mutató is készült. Egyik irattár sem maradt fenn azonban hiánytalanul. A nagyszombati egyetem consistoriumának irattárában a tanácsülési jegyzőkönyvek közül csak az 1776. szeptember 13. és 1777. július 13. között tartott tanácsüléseket magában foglaló füzet van meg. Ebbe az egyes ülések idejének és a résztvevőknek a megjelölése után bevezették az ülésen megtár-