Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

báró Püchler József helytartótanácsost. Mindkettő székhelye kezdetben Újvidék, később pedig Újlak volt. Megbízatásukból következett a hatáskör megosztása. Míg Lovász főként az országos hatóságokkal és a védőkordonon kívül eső törvényhatóságokkal állt kapcsolatban, addig Püchler a vesztegzár alá került területek ügyeivel foglalkozott. Püchler gyakori kiszállásai esetén mindkét terület ügyeit Lovász intézte. Az iratokat azonban ez utóbbi esetben is szétválasztva kezelték annak alapján, hogy a védőkordonon kívül, vagy belül eső területre vonatkoztak. A királyi biztosok hatáskörébe tartozott a járvány terjedésének megakadályozására szükséges intézkedések hozatala. Utasításokat adtak a törvényhatóságoknak s a vesztegzár-állomások igazgatóinak a védővonal őrizetére és új állomások felállítására. Katonai hatóságokhoz fordultak a védőkordonok őrizetének katonai karhatalommal való biztosítása érdekében. Nem egy esetben a katonai parancsnokságokkal közös megbeszéléseket tartottak a katonai karhatalom igénybevételéről. A betegség terjedéséről, az elhalálozások számáról rendszeres jelentéseket és kimutatásokat küldtek nekik az orvosok és a kórházak vezetői. A betegség megakadályozásával kapcsolatos rendkívüli személyi és dologi kiadások elszámolásai szintén a biztosok hatáskörébe tartoztak. Intézkedéseikről Lovász rendszeres jelentéseket küldött a helytartótanácsnak. A bizottság 1796 augusztusában fejezte be működését. Az iratokat két sorozatban: „extracordonalia" és „intracordonalia" kezelték, annak megfelelően, hogy a kordonon kívül vagy belül eső területre vonatkoztak. Mindkét sorozatnak külön iktatókönyve van. Az iktatást 1795 végén nem zárták le, nem kezdték újból 1 -el az iktatást, hanem tovább folytatták. Az „extracordonalia" sorozat iktatókönyve megadja az irat iktatószámát, keltét, rövid tartalmi kivonatát és néhol rövid utalással az elintézés módját, továbbá minden esetben az elintézés keltét. Az iktatókönyvvel egybekötve, a nevek és a fontosabb tárgyi címszavak kiemelésével, azok első betűjére szorítkozó abc-rendben, mutató készült. Az ,,Intracordonalia" sorozat 1795. évi iktatókönyve iktatószámot, rövid tartalmat, továbbá a kelet és elintézés dátumát adja. Az 1796. évi azonban külön rovatban feltünteti az elintézés módját is. Mutatókönyv az 1795. évi iratokhoz, az „extracordonalia" sorozatához hasonló adatokkal, de külön kötetben, az 1796. éviekhez viszont az iktatókönyvvel egybekötve készült. Mivel az iratokat az iktatószámok rendjében tárolták, az iktatókönyvek irattári segédkönyvként is használhatók. Egy szám alatt található a beadvány és az elintézés fogalmazványa. A kutatást nagymértékben megkönnyítik a mutatókönyvek. A bizottsági iratokhoz soroltuk az alapleltározás során külön állagként felvett „Acta varia commissionis Syrmiensis"-ből a „C. 1715" rakszámú csomót, mely részben Lovász Zsigmond, részben pedig Püchler József iratait tartalmazza. Rendezés során az iratok nagy része visszahelyezhető az „Extracordonalia" vagy „Intracordonalia" sorozatba. Az „Acta varia commissionis Syrmiensis" címmel az Ember Győző-féle leltárban és az alapleltárban felvett állagot e leltározás során teljesen megszüntettük. Az állaghoz sorolt „C. 1713" rakszámú csomót, mely az újvidéki