Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

az R betűnél a vallásügy (in religionis negotio interventa acta), a számadások (de rationibus perceptoralibus. . .), a hadiadóhátralékok (de restantiis contributionalibus) stb. számára. Részletesen csak annak az iratnak a tartalma van leírva, amely az ügyben első volt, azt elindította. Ennek keltével kezdődik a sor. A kelet a könnyebb áttekintés kedvéért a bal oldali margóra van kivetve s alája van írva az irat jellegét mutató betű (M = mandátum, királyi leirat, L = littera, beadvány, R = repraesentatio, a királyhoz intézett felterjesztés, I = intimatum, alsófokú hatósághoz intézett rendelet, 0 = opinio, relatio, a helytartótanácsi bizottságok és tanácsosok előterjesztései, jelentései). Ezután következik a hasáb bal oldalán az irat részletes tartalmi ismertetése, amely magában foglalja a beküldő, vagy címzett hatóság, illetve fél nevét is. Jobb oldalon ki van vetítve a tárgy rövid, néhány szavas megjelölése. Ez alatt (vagy a bal oldalon az elindító irat kivonata után) időrendben vannak feljegyezve az ügyben még beérkezett vagy a helytartótanácsi tárgyalás folyamán keletkezett, illetve kiadott iratok, a lehető legrövidebb formában: csupán a dátum, a címzett, illetve a beküldő hatóság, vagy fél neve és az irat jellegét mutató betű van feltüntetve. A betűjelzés ugyanolyan rendszerű, mint az elindító iratnál. E betűjelzések egyúttal jelzik azt az állagot, amelybe az irat alaki jellege szerint tartozik. (M = Benigna mandata, L = Fasciculi mensium: Litterae, I és R = Fasciculi mensium: Expeditiones, 0 = Relationes et protocolla consiliariorum.) Az iratok egy része valóban az így jelzett alaki állagokban fekszik, egy részüket azonban tárgyi állagokba helyezték. Ez utóbbiaknál nem mindig van utalás az irattári elhelyezésre, s ha van is, legtöbbször fogyatékos, a pontos jelzetet nem adja meg. így azután az általános mutató — bár teljes áttekintést ad a helytartótanács 1735—1779. évi ügyforgalmáról — nem tekinthető kifogástalan segédkönyvnek, s ezért csak olyan állagokhoz használjuk, amelyekhez más segédkönyv nincs. (Az ilyen állagoknál közöljük, hogy a „Protocollum generale"-t kell használni.) 9. MANUALE (Kézikönyv) 1753—1783 33 kötet 1753-tól 1783-ig évente lajstromokat, ún. kézikönyveket készítettek a helytartótanácsban, amelyekbe minden az évi helytartótanácsi iratot bebezettek, kivéve 1765-től kezdve az úrbéri, 1773-tól kezdve pedig a tanügyi iratokat. (Az úrbéri iratokhoz és a tanügyi iratokhoz ugyanis külön-külön lajstrom készült. L. a „Dep. urbariale", Hl. a ,,Dep. litterario politicum"' ismertetését.) Az 1753. évi kézikönyv időrendben halad, benne minden egyes új ügy külön számot, ún. fasciculus-számot visel, ezenkívül az ügyek egy másik, laponként újra kezdődő sorszámmal is el vannak látva. A kézikönyv első rovatába a kérdéses ügy rövid tartalmi meghatározását vezették be. Az ügyben kelt iratokat alaki jellegük szerint külön-külön rovatokba írták be. Külön rovatba kerültek tehát a királyi leiratok (mandata, resolutiones), a jelentések és kérvények (informationes et instantiae), a bizottsági és tanácsosi előter-