Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

szerét. Az építészeti igazgatóságnak 1788-ban történt felállításától kezdve 1848-ig központi iktatása volt. A „Protocollum der kgl. hungarischen Landesbaudirection" című központi iktatókönyv vezetését 1788 augusztusában kezdték meg. (A kötet belső címlapja szerint ugyan csak 1788. szeptember 1-től vezették, de már augusztusból 35 irat bejegyzését találjuk az iktatókönyv első lapjain.) Az 1789.évi iratokat ugyanabban a kötetben folytatólagosan iktatták. Az 1788 és 1789. évi iratok iktatókönyve három kötetből áll. Az első kötetet 1788 augusztusától 1789. április 21-ig, az 1000-es iktatószámig vezették. A másodikat 1789. szeptember 30-ig,. a 2000-es iktatószámig. A harmadik kötetet pedig október 1-től. (Jelenleg e kötet hiányzik.) Az iktatókönyvek a következő adatokat adják: 1. Közönséges tört formájában a beküldő hatóság és az építészeti igazgatóság iktatószámát. Az előbbi a számláló, az utóbbi pedig a nevező. 2. Az érkezés napját. 3. Az irat tárgyát és keltét. 4. Az elintézés módját és keltét. 5. Az irattári jelzetet. A kötetek végén 1811-ig mutatók vannak, melyek az abc első betűjére terjedő rendben a személy-, folyó- és helynevek kiemelésével megadják az iratok rövid tárgyát és iktatószámát. 1810-ig a mutatók végén „Normalien Verordnungen" címszó alatt az évi kamarai és helytartótanácsi szabályrendeletek teljes másolata is megtalálható a kötetekben. Az iktatókönyvek „irattári jelzet" rovatainak bejegyzései szerint az iratokat 1788-tól 1806-ig tárgyi csoportokat tartalmazó fasciculusok, ezen belül pedig numerusok szerinf tárolták. Az irattári jelzetet tört formájában írták: Fasc. 1/Nro 12. A fasciculusok száma 1789-ben kilencig terjedt, a későbbi években azonban három és öt között váltakozott. 1807-től 1809-ig már csak 1 -tői 4-ig tartó bejegyzést — római számokkal — találunk az irattári jelzet rovatban, de ezek a számok már időrendben követik egymást, tehát nem tárgyi tagolódást jelölnek. 1810-től kezdődően az irattári jelzet rovatban nincs bejegyzés. Az iktatókönyvek tehát kezdettől fogva irattári segédkönyvül is szolgáltak. Ezért az iktatókönyvekhez 1788-tól 1809-ig egy-egy évtized iratanyagát felölelő általános mutatókat (General index) készítettek. Az általános mutató első kötete az 1788—1800. évi iktatókönyvekhez, a második pedig az 1801 — 1809. évi kötetekhez készült. A „General index "a hely-, folyó- és személynevek kiemelésével, azok első két betűjére terjedő abc-rendben feltünteti, hogy a szóban forgó névre vonatkozóan melyik évi iktatókönyvben található bejegyzés. Az iktatókönyvekre azonban nem az évszám bejegyzésével utaltak, hanem a protocollumok minden kötete egy számot (numerus) kapott és ezt írták be az általános mutatóba a név után. 1788-tól kezdve az iktatókönyvek numerus jelzetei a következők: 1788. augusztusától 1789. április 21-ig (1—1000 sz.) . = Nro 1 1789. április 22-től 1789. szeptember 30-ig (1000— 2000) . = Nro 2 1789. október 1 -tői 1789. december 31-ig (2000-től) = Nro 3 1790 ' == *Nro 4 1791 = Nro 5 1792 = Nro 6 1793 = Nro 7