Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

nak csak két osztálya volt: az építészeti és a vízműi. Az építészeti osztály feladataiban az igazgatóság fennállásának az idején nem történt lényeges változás. A különböző udvari, kamarai, állami kezelésben levő alapítványi építkezések és épületjavítások (hivatali épületek, tiszti lakások, sóraktárak, gazdasági épületek stb.) terveinek és költségvetésének az elkészítését kell az osztály feladatai közül elsősorban kiemelni. Ellenőrizte a helytartótanács által az igazgatóságnak megküldött megyei építkezések terveit és költségvetését. Hasonló feladata volt az egyházi építkezések (templomok, iskolák, paplakok, rendházak, gazdasági épületek) terveivel kapcsolatban. Ezeket a megbízatásokat szintén a helytartótanács adta az igazgatóságnak. Még egyházi kegyszerek, ruhák vásárlásáról is adott szakvéleményt. A kamara vagy a helytartótanács utasítására vizsgálta felül a szabad királyi városok építkezéseinek (középületek, iskolák, csatornázás, gazdasági épületek) a terveit. Az alapítványi birtokok igazgatásánál, vagy a kamarai birtokokon működő építészek munkáját természetszerűleg az építészeti osztály ellenőrizte. A különböző megyei, városi és egyházi építkezési tervek felülvizsgálatánál az osztálynak mind a műszaki, mind a stílus-szempontokra tekintettel kellett lennie. A költségvetéseket az építészeti igazgatóság számvevősége ellenőrizte. A vízműi osztálynál lényegesen más volt a helyzet. Kezdetben nemcsak a folyószabályozási és hajózási, a csatornázási és lecsapolási feladatok, hanem az út- és hídépítési ügyek is a hatáskörébe tartoztak. Az osztály feladatai a 19. század elején állandóan bővültek. Részben a munka növekedése, részben a műszaki tudományok fokozatos előrehaladó specializálódása, ,,a fejlődő műi mozgalmak" következtében 181 l-ben a vízmű osztály hatásköréből kivették a hajózási ügyeket, 1816-ban pedig az út- és hídépítési tárgyakat és külön hajózási, illetve út- és hídépítési osztályt állítottak fel. Az út- és hídépítési osztály feladatait a név is világosan megjelöli. Az állami út- és hídépítések, javítások terveinek és költségvetéseinek az elkészítése központi feladata volt. Javaslatára a nagyobb esésű folyókra épült és nagy forgalmú hidakhoz állandó műszaki őrizetet állítottak fel. A helytartótanács vagy a kamara utasítására felülvizsgálta a törvényhatóságoknak a megyei, illetve városi mérnökök által elkészített terveit. Az 1840-es években vasútépítési tervek készítése bővítette az osztály munkáját. Szakértőket küldött a vasútépítési tervekkel foglalkozó bizottságokba. Műszaki véleményeket adott, vagy szakértőt küldött ki az osztály mérnökei közül az út- vagy később vasútépítés miatt történő kisajátításokhoz és felbecsülték e földek árát. Az 1840-es években még külföldön vásárolt gőzmozdonyok megvizsgálásához is kirendelték az osztály, illetve az igazgatóság mérnökeit. A vízműi és hajózási osztály feladatai már sokkal nehezebben határolhatók el — ez nem is történt meg az igazgatóságnál — a munkák rokon természete miatt. A hajózási osztály központi feladata a Dunának mint fő folyónak hajózásra alkalmas rendbentartása volt. A Tisza, Maros, Dráva és Száva folyók hasonló teendőinek már másodlagos szerepe volt az igazgatóság munkájában egészen az 1830-as évekig. A hajózási osztály második és harmadik mérnöke egy-egy ellenőrrel a két szakaszra osztott Duna egyik-egyik szakaszát járta kora tavasztól november végéig. A két mérnök a hajózási akadályok eltávolíttatásával, kanyarok átvágásával, sziklák robbantásával, a folyómeder változásainak a nyilván-