Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

feladat. A helytartótanácsnak, mivel a kezelése alatt álló alapítványi birtokokon szintén számos mérnök dolgozott, akiknek az irányításához és ellenőrzéséhez megfelelő műszaki személyzettel nem rendelkezett, 1784-ben sikerült elérni, hogy a kamarai hajózási osztály igazgatóját és segédjét alája rendeljék. A hajózási igazgatóság mellett a kamaránál egy építészeti osztály vagy igazgatóság is működött, mely szintén az 1770-es években alakult és a különböző állami építkezések irányítása volt a feladata. 1785-ben a kamarát egyesítették a helytartótanáccsal és így a helytartótanács hatásköre az építészeti osztályra is kiterjedt. A két ügyosztály munkáját 1788 augusztusában az akkor felállított országos építészeti igazgatóság vette át. A hajózási osztály irataiból a helytartótanács levéltárában csupán az 1785. szeptember 1-től — ekkor kezdte meg a kamarával egyesített helytartótanács a működését — 1786 végéig a helytartótanácshoz intézett, jelentések másolata maradt meg a „Berichte von sept. 1785 bis Ende 1786" külső címet viselő kötetben. A "belső borítólapon részletesebben és szabatosabban tüntették fel a másolatkönyv címét: ,,Berichte der Navigationsdirektion an die mit der königl. hung. Hofkammer vereinigten königl. hung. Statthalterei und dieser Landes Stelle unmittelbar untergeordneten Departamenten 1785 im September". A jelentések az igazgatóság folyamszabályozási, hajózási, csatornázási, árvízvédelmi, út- és hídépítési munkálatairól szólnak és időrendben követik egymást. A kötetnek 984 írott oldala van. Végén mutató található, mely a hely-, folyó és személynevek, továbbá a fontosabb tárgyi címszavak kiemelésével, azok első két betűjének abc-rendjében, az irat rövid tartalmát és a kötet megfelelő oldalszámát adja meg. A „Register bis 1-ten September 1785" című lajstromkönyvből megállapítható, hogy a hajózási igazgatóság iratait egy-egy kisebb tárgykört magába foglaló kútfők (fons), ezen felül pedig tételek (positio) szerint csoportosították. Egy-egy tárgykör iratai 1773-tól 1785. szeptember l-ig egy kútfőbe kerültek. A tételek nagyjából időrendben követik egymást. A rendeletek és az arra. adott válaszok külön-külön tételszám alá kerültek. Az egyes kútfők tárgykörének jellege a következő: 1. kf. A Duna partjainak biztosítása Apatinnál, 2. kf. A mohácsi Duna-part biztosítása 3. kf. A Duna kiáradása és a partvédelem. 9. kf. Gyakornokok vizsgái és alkalmazásai a törvényhatóságoknál. 10. kf. Hivatali utasítások, megbízatások, személyi és dologi ügyek. A lajstromkönyv rendszere a következő: A kötet elején ,,Fontes" címmel mutató található, mely a folyó- és helynevek kiemelésével, azok első két betűjéig terjedő abc-rendben, megadja a kútfők címét. Ezt követi a lajstrom, mely összesen 70 kútfőt vesz számba. Az első oldalon az igazgatósághoz érkező rendeleteket, a másodikon pedig a jelentéseket tünteti fel. Felül, egy-egy kútfő lajstroma első két oldalára a fons tárgyát és számát, a következő oldalakra pedig már csak a számát írták. A rendeleteket számba vevő első oldal a következő rovatokat tartalmazza: 1. A positio száma 2. A rendelet jellege (Decret oder Particulair Schreiben. Anleitung, Decret, Hofkammer-Decret) 3. Tartalom 4. A helytartótanács száma