Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

sorszámát és napját, amelyen a színdarab engedélyezését megtárgyalták, a döntést és az esetleges utóirat iktatószámát. A mutató az 1846. és 1847. évnél külön kötetben van, az 1848-as évnél azonban egybekötve az iktatókönyvvel. A kutatás szempontjából a színművek külön iktatókönyve csak akkor jön számba, ha a kutatás egyedül a színművekre irányul. A ,,Censura alá adott kéziratok" című csomóban a könyvbíráló szék cenzorai által cenzúrázott 1808—1847. évi kéziratok vannak, amelyeket a könnyebb kezelés érdekében kivettek az iratok mellől. Legtöbbjükön a cenzor döntése is fel van jegyezve. (A könyvbíráló széknél cenzúrázott valamenynyi kézirat nincs meg a könyvbíráló szék irattárában, sem ebben a külön csomóban, sem az iratok mellett. Szabály szerint ugyan két példányban kellett a kéziratokat cenzúrázásra beadni, s így egy példánynak a cenzornál kellett maradnia, a másikat visszakapta a szerző; de ezt az előírást nem mindig tartották meg.) A „Helytartósági számok" című számsorkötetben megtaláljuk a könyvbíráló székhez érkezett helytartótanácsi rendeletek iktatószámát s mellettük azt az iktatószámot, amelyet a rendelet a könyvbíráló széknél kapott. A „Catalogus librorum admissorum" a bécsi cenzúra és az egyes Habsburg-országok cenzúrahatóságai által az 1840—1844. évben engedélyezett bel- és külföldi könyvek, újságok stb. nyomtatott jegyzékét tartalmazza, katonai évek (november 1. — október 31.) szerint tagolt évfolyamokban. Ezek a jegyzékek kéthetenként jelentek meg s minden cenzúrahatóságnál először a külföldi műveket, azután a belföldieket vették sorra, műfajuk (könyv, újság, zenemű, metszet stb.) szerint, a műfajokonbelűl a szerzők nevének, ill. a címeknek a betűrendjében. A központi könyvbíráló szék anyagának még töredékes voltában is jelentős forrásértéke van, s cenzúraügyekre irányuló kutatás esetén érdemes felhasználni a ,,Dep. revisionis librorum" iratainak kiegészítéseként. 121. PESETA JÁNOS PESTI CENZOR IRATAI 1841—1848 2 kötet . Iratok: „Intimata censurae collegii" .. ....... 1841—1848 1 kötet „Könyvbíráló intézmények" . 1848 1 kötet Ebben a két kötetben a központi könyvbíráló széknek azok az eredeti kiadványai találhatók, amelyeket 1841—1848 között Reseta János pesti cenzorhoz intézett. Reseta a pesti egyetemen a német nyelv és irodalom rendes tanára volt. Mint pesti könyvbíráló, a könyvbíráló szék által rábízott lapok és a hozzá küldött kéziratok cenzúrázását végezte. A könyvbíráló szék hozzá érkezett rendeleteire Reseta rávezette a kézhezvétel napját s némelyiknek hátlapjára a könyvbíráló székhez küldött válasza fogalmazványát is. A rendeletekből és a válaszokból elénk tárul a reformkori ország központja: Pest 1841—1848 közötti irodalmi életének egy része, amelyben a kor politikai küzdelmei tükröződnek. Reseta meglehetősen liberálisan járt el a