Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

MÁSODIK RÉSZ A helytartótanács felügyelete alatt működő hatóságok, hivatalok és személyek iratai

nyéken kívül az ottani róm. kat. plébánost és a rabbit is segélyezték). A Tallián Istvánné Jeszenszky Zsófia által 1864-ben létesített alapból pedig Jeszenszky János leányivadékait segítették. A különféle egyéb célokat szolgáló alapok közül megemlítjük még a váci süketnéma intézet alapját (1802) és a Nemzeti Múzeum alapját (1808), amelyek országos adakozásból jöttek létre. Az erdélyi alapok közül a következőknek vannak könyvei az állagban: a Vazul-alapnak (ezt 1738-ban alapította III. Károly a görög katolikus Vazulrendnek — amely a balázsfalvi gimnáziumot vezette — a fenntartására), a székesegyházi alapnak (ezt 1784-ben Major Gergely fogarasi görög katolikus püspök a balázsfalvi székesegyház költségeire létesítette), az erdélyi elemi iskolai alapnak, amely a feloszlatott erdélyi ifjúsági Mária-egyesületek bútorainak eladásából gyűlt össze, az erdélyi róm. kat. ösztöndíjalapnak, a görög katolikus iskolai jutaimi alapnak (ezt 1784-ben Major Gergely fogarasi püspök létesítette), a Ramonczay-alapnak (ezt Dr. Ramonczay Simon a bécsi műegyetemen tanuló görög katolikus ifjak segélyezésére alapította 1843-ban), a Dávid Mózes Antal által 1846-ban a székelyudvarhelyi műipariskola felállítására létesített alapnak, az erdélyi ruházati alapnak (ez eredetileg egyes ezredek ruhaellátására szolgált, de 1861-től királyi engedéllyel iskolák és tanulók segélyezésére fordították), s végül az erdélyi görög katolikus elemi iskolai tanítók nyugdíjazására szolgáló 1869-ben keletkezett alapnak. A számviteli könyvek jól felhasználható, összefüggő anyagot adnak gazdaságtörténeti kutatásokhoz, történeti statisztikai feldolgozásokhoz. Nemcsak a házikezelésben tartott, ill. bérbeadott birtokok jövedelmeinek alakulását kísérhetjük figyelemmel bennük, hanem a 18—19. századi magyarországi hitelviszonyokba is bepillantást nyerhetünk adataikból; az ország hiteléletében forgalomban levő tőkék tekintélyes része ugyanis alapítványi tőke volt, s ezeknek kikölcsönzéséről a számviteli könyvek részletes adatokat szolgáltatnak. 115. A PÉCSI KÖZIGAZGATÁSI KERÜLET SZÁMVEVŐSÉGÉNEK IKTATÓKÖNYVE (Exhibiten- und Berichtbuch von 1. Nov. 1789 bis Ende Oct. 1790) 1789/1790 1 kötet Ez a kötet a II. József-kori pécsi közigazgatási kerület (districtus) számvevőségének iktatókönyve az 1789. november 1-től 1790. október 31-ig terjedő űn. katonai esztendőre. Az iktatókönyv rovatai: iktatószám és a beérkezés napja (az iktatószám folytatólagos az egész katonai éven keresztül, 1 -tői 546-ig); az iktatmány tárgya, a beküldő hatóság vagy fél nevének és az iktatmány keltének a feltüntetésével; az előadó neve, akinek kiosztották az iratot és a kiosztás napja; az előadó előterjesztésének a benyújtási napja; az elintézés kelte és a hatóság megjelölése, amelynek az elintézés szól. Az iktatókönyvnek betűrendes név- és tárgymutatója van, amely a kötet lapszámaira utal. — A pécsi közigazgatási kerület számvevőségének egyéb iratanyaga nem maradt fenn.