Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

KÖZPONTI KÖNYVEK 1. PROTOCOLLA SESSIONALIA (Tanácsülési jegyzőkönyvek) 1724—1783 172 kötet, 1 csomó ,Protocolla sessionalia", eredeti letisztázott jegyzőkönyvek ,Extractus protocollorum sessionalium", jegyzőkönyv-másolatok 1724—1783 1760—1765 1773—1783 67 kötet 48 kötet ,ProtocoIlum domesticum", jegyzőkönyvfogalmazványok ,Index", mutató ' . . 1754—1758 1724—1783 1 csomó 57 kötet A helytartótanácsnak minden egyes tanácsüléséről jegyzőkönyvet vezetett a tanácsjegyző (protocollista consilii). A következő adatokat tüntette fel a jegyzőkönyvben: az ülés napját, az elnök és a jelenlevő tanácsosok neveit, a tárgyalt iratok tartalmát (a királyi rendeleteknek gyakran teljes szövegét is), keltét, a beküldő hatóság nevéf, a szóbeli előterjesztések tartalmát, a lefolyt megbeszélést és a határozatot.. 1769. március 13-tól kezdve belevette az egyes ügyek előadójának nevét és az irat helytartótanácsi iktatószámát is. (1769. április 13-tól kezdve külön rovatba vetette ki ez utóbbi adatokat.) Ha valamiben kétsége volt, a jegyzőkönyv fogalmazványát a következő ülés előtt átadta az irodaigazgatónak vagy a fogalmazó titkárnak, 1769-től az előadónak kijavítás végett. Az ülés elején azután felolvasta a jegyzőkönyvfogalmazványt; aki hibát talált benne, az felszólalt és a jegyzőkönyv kiigazítását kérte. Az elfogadott jegyzőkönyvet a tanácsjegyző azután letisztázta, az elnök pedig az aláírásával hitelesítette. (Az első évek jegyzőkönyveinek kivételével rendszeresen megvan a jegyzőkönyveken az elnöki aláírás.) Végül a tanácsjegyző mutatót készített a jegyzőkönyvekhez. A tanácsülési jegyzőkönyvek 1724-től egészen 1783 végéig így készültek; ettől kezdve azután az ügyintézésben bekövetkezett változásnak megfelelően a jegyzőkönyvek ügyosztályonként készültek s maguk az egyes ügyosztályok vezették azokat. Ezért ebben az állagban csupán az 1724—1783. évi tanácsülési jegyzőkönyvek vannak elhelyezve, a további évek jegyzőkönyvei pedig a megfelelő ügyosztály iratai mellett fekszenek. A jegyzőkönyv-tisztázatok 1724—1777-ig évenként egy-egy, 1778—1783ig két-két kötetbe vannak kötve, de lapszámozásuk ezekben az években is folytatólagos. A betűrendes név- és tárgymutató segítségével használhatók, amely a jegyzőkönyv-kötetek lapszámozására utal. A mutató évenként egy-egy külön kötetbe van kötve. Az 1782. évhez a mutató két, egymástól eltérő