Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

BEVEZETÉS

közlésével adjuk meg. Az állagok tagolódásának leírásában az állagok egyes alkotórészeit a következő kategóriák szerint soroljuk fel: Tanácsülési jegyzőkönyvek, ill. bizottsági jegyzőkönyvek — Iktatókönyvek — Iratok — Irattári segédkönyvek (az állagban való tájékozódás céljára készült könyvek, vagyis lajstromok, mutatók, számsorok) — Ügyviteli segédkönyvek (az ügyintézés munkájának megkönnyítésére készült könyvek, pl. szabályrendelet-gyűjtemények) — Irattári kezelőkönyvek (szerelő- és kölcsönkönyvek, átadási, átvételi jegyzékek). A legtöbb állagban természetesen nem fordulnak elő az összes kategóriák, az előfordulók azonban mindig az előbbi sorrendben következnek egymás után. A kategóriákon belül az állag alkotórészeit eredeti nevükön nevezzük, tehát pl. az iratoknál ,,Acta", ,,Normalia", ,,Acclusa" néven, az irattári segédkönyveknél ,,Elenchus", „Regestrum", „Index normalium" stb. néven. Az eredeti név mellett sokszor magyar nyelvű meghatározást is adunk (pl. lajstrom, mutató, szabályrendeletgyűjtemény), mert az egykorú terminológia nem mindig következetes, ill. érthető. Az állag irataiban érintett tárgyak kifejtése általában a helytartótanács működése egy-egy ágának ismertetésén alapul, vagyis az iratok tárgyát az iratokat létrehozó szerv munkájának leírásán keresztül, genetikus módon világítjuk meg. Legfőként az ügyosztályok iratainak ismertetése követi ezt a módszert, hiszen ezeknek a hosszú időszakot átfogó ügyosztályi állagoknak a tárgyában bekövetkezett változások nem is volnának érthetők a helytartótanács ügyköre bővülésének, feladatai változásának ismerete nélkül. A tárgykifejtés során, vagy azt követően utalunk arra, hogy az érintett tárgyakra vonatkozó iratok ugyanabban az időszakban, vagy korábban és későbben a helytartótanácsi levéltár mely egyéb állagaiban találhatók még. A tárgyak ismertetésén kívül közöljük az állagban való kutatás lehetőségeit, módjait is. Ennek érdekében szükséges kitérni az állag irattári rendszerére, irattári segédkönyveire is. Az ismétlések elkerülése végett az azonos vonásokat mutató állagok előtt közös bevezetésben foglaljuk össze azokat a tudnivalókat, amelyek egy-egy ilyen állagcsoportra vonatkoznak. Azonos vonások természetesen főként az irattári rendszer tekintetében és az irattári segédkönyvek vezetésében adódnak.