Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

a pécsváradi kerületbe: a pécsváradi uradalom (Baranya m.), a szekszárdi uradalom (Tolna m.) és a földvári uradalom (Tolna m.), a jászói kerületbe: a luszánkai birtok (Sáros m.), a tibei birtok (Szepes m.), a kisfaludi birtok (Zemplén m.), a mislyei uradalom (Abauj m.), az óvári birtok és a boroszlói birtok (Sáros m.), a szentmártoni kerületbe: a lébényi birtok (Győr m.), a vörösberényi uradalom (Veszprém m.) és a pornói birtok (Vas m.). Természetesen az alapokhoz tartozó épületeket (volt rendházakat stb.) is beosztották a megfelelő kerületekbe. (A vallásalap birtokait nem soroltuk itt fel, mert azok ügyeivel nem ez az ügyosztály foglalkozott). Az alapok birtokainak ez az igazgatási szervezete azután változatlanul fennmaradt egészen 1848-ig, csupán egyik-másik kerület székhelyét tették át más helységbe. Az alapok birtokállományában sem következett be lényeges eltolódás, csak kisebb cserék, eladások történtek. Nem sokkal az új igazgatási szervezet kiépítése után, 1794-ben, változás történt a tanulmányi és vallásalap jogi ügyeinek intézésében is. A helytartótanács és a kamara szétválasztásával kapcsolatos tárgyalások során ugyanis ellentétek merültek fel a helytartótanács és a kamara között a királyi jogügyigazgatóság körül. A királyi jogügyigazgató (causarum regalium director) intézte mind a kamarai, mind az alapítványi javak jogi ügyeit, vezette a velük kapcsolatos pereket, az aligazgató, az igazgatósági ügyészek, valamint a kamarai ügyészek és a vidéki tanulmányi és vallásalapi ügyészek (fiskálisok) segítségével. A jogügyigazgatóság kiadásaihoz ezért a tanulmányi és vallásalap évente bizonyos meghatározott összeggel hozzájárult. A helytartótanács azt kívánta — Mária Terézia egy 1780. évi rendelete alapján —, hogy közvetlenül levelezhessen a jogügyigazgatóval a tanulmányi és vallásalappal kapcsolatos jogi ügyekben. A kamara azonban sérelmesnek tartotta, hogy a neki alárendelt jogügy igazgatóság közvetlen összeköttetésben álljon egy másik hatósággal, s az 1780 előtti helyzet visszaállítását kérte, amikor a helytartótanács rendelkezéseit a kamara továbbította a jogügyigazgatónak és a jogügyigazgató jelentéseit a kamara küldte meg a helytartótanácsnak. Az uralkodó először a kamara javára döntött, de végül is a helytartótanács elérte azt, hogy az alapok jogi ügyeinek intézésére külön hivatalt szerveztek: a közalapítványi ügyigazgatóságot (causarum politico-fundationalium directoratus-t), amely közvetlenül neki volt alárendelve. A tanulmányi alapítványi javak osztályának fő feladata megalakulásától kezdve az volt, hogy a tanulmányi alap jószágainak gazdasági igazgatását és a jogi ügyei intézését irányítsa. Emellett azonban a 80-as években és 90-es évek elején olyan ügyekkel is foglalkozott, amelyek a departamentum litterario-oeconomicum ügykörébe tartoztak, mint a féloszlatott jezsuita rend tagjainak nyugdíj- és hagyatéki ügyei, iskolaépületek karbantartása, a közép- és felsőfokú tanintézetek (köztük az egyetem és az egyetemi nyomda) személyi és dologi kiadásai, számadásaik felülvizsgálata stb., s amelyeknek nagy részét — ugyanebben az időben is — a departamentum litterario-oeconomicum intézte. Viszont a departamentum litterario-oeconomicum is tárgyalt olyan ügyeket fennállása egész ideje alatt (1783—1826), amelyeknek intézése a tanulmányi alapítványi javak osztályának feladata volt s zömüket valóban