Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

mét orvosolta, sok tekintetben javított helyzetükön, bár teljes egyenlőséget nem biztosított számukra s egyes pontokon fenntartotta az „uralkodó vallás", a katolicizmus előjogait. A rendelet biztosítja az akatolikusokat (vagyis az ágostai, helvét és görög nem egyesült vallás híveit), hogy minden törvény, kiváltság és rendelet, amit eddig javukra hoztak, érvényben marad. Megmaradnak a birtokukban levő templomok zavartalan használatában s ezek elpusztulása esetén a helytartótanács engedélyével újakat építhetnek. Minden olyan helyen, ahol nincs nyilvános vallásgyakorlatuk, magánvallásgyakorlati jogot kapnak; vagyis, ha 100 akatolikus család él azon a helyen, építhetnek templomot (de torony, harang és utcai bejárat nélkül), lelkészlakot, iskolát s tarthatnak lelkészt és iskolamestert. Olyan helyen, ahol nincs vallásukbeli iskola, és a családok kis száma vagy elégtelen anyagi ereje miatt nem is állíthatnak fel, gyermekeiket katolikus vagy más felekezetű akatolikus iskolába járathatják. A mágnások és nemesek magánkápolnáit a helységbeli és a szomszédos ágostai és helvét vallású lakosok szabadon látogathatják. Megmaradnak az ágostai és helvét fiókegyházak és a lelkészeknek szabad kijárniuk ezekbe; megszűnnek a fiókegyházakba való kijárás miatt folyó pörök. Az akatolikus lelkészek nemcsak a börtönökben látogathatják meg az akatolikus foglyokat, mint eddig, hanem a vesztőhelyre is elkísérhetik őket. A katolikus papok viszont nem látogathatják meg hívatlanul az akatolikus betegeket, csak akkor, ha a betegek kérik. A protestáns lelkészeket felmenti a rendelet a római katolikus püspökök vizitációja alól s egyúttal megengedi a szuperintendenseknek, hogy vizitálhassák a lelkészeket. Zsinatot is tarthatnak a protestánsok, előzetesen bejelentve a tárgysorozatot, s két királyi biztos jelenlétében. A katolikusok ezután nem követelhetnek a vegyes házasságoknál reverzálist. A vegyes házasságból származó gyermekek vallásának szabályozásában azonban előnyben részesülnek a protestánsokkal szemben, mert ha az apa katolikus, minden gyermek katolikus lesz, míg ha az anya katolikus, a leányok az ő vallását követik. Ha mindkét házasfél akatolikus, de később az egyik áttér a katolikus vallásra, kiskorú gyermekeik vallását az előbbi elv szabja meg, vagyis az apa áttérése esetén minden gyermek, az anya áttérése esetén a leányok katolikusok lesznek. A katolikusok semmilyen ürüggyel nem követelhetik akatolikus szülőktől származó gyermekeknek vagy árváknak a katolikus vallásban való nevelését. Megszűnik a helvét vallásúak háborgatása a bábák általi keresztelés erőltetésével. A protestánsoknak az új tanulmányi rendszer és a stólafizetés miatti panaszai ügyében további vizsgálat és orvoslás fog bekövetkezni. Ezeknél a vallásgyakorlattal kapcsolatos rendelkezéseknél nem kisebb jelentőségűek a türelmi rendeletnek azok a pontjai, amelyek kimondják, hogy a közhivatalok betöltésében megyékben és városokban a vallásra való tekintet nélkül a tehetség és a tisztes keresztényi élet legyen irányadó. Horvátországban, Szlavóniában, Dalmáciában és néhány városban, ahol eddig az akatolikusok a vallás miatt nem nyerhettek el közhivatalt, akadémiai méltóságokat, polgárjogot, lakhatási jogot, mesterjogot és birtokjogot, ezután az ezekre való képességet esetről esetre, királyi engedéllyel, minden nehézség nélkül megkapják. A protestánsok semmilyen alkalommal nem kötelesek vallásuk elveivel ellenkező esküt tenni, nem lehet őket katolikus istentiszteleten,