Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

tetett a helytartótanácsi számvevőséggel az egyes rendházak vagyoni helyzetéről (Vermögensstand, status activus et passivus), majd — miután az egyházi bizottság megtárgyalta az ügyet — a helytartótanács felterjesztette az összes iratokat az uralkodóhoz. Az ügyosztály kapta meg azután a kancelláriától és továbbította a helytartótanácsi számvevőséghez az udvari alapítványi számvevőségnek a kimutatásra tett észrevételeit s a helytartótanácsi számvevőség válaszát felküldte a kancelláriába. A feloszlatást végző biztosok jelentései s ezeknek — gazdaságtörténeti és művészettörténeti szempontból igen becses — mellékletei (leltárak, birtokösszeírások, épületleírások stb.), valamint a helytartótanácsi számvevőség kimutatásai, az egyházi bizottság jegyzőkönyvei és az udvari alapítványi számvevőség észrevételei a helytartótanácsi számvevőség levéltárában a szerzetesrendek feloszlatásával kapcsolatos külön állagokban („Acta abolitionalia",, ,Informationes exactoratus super obiectis claustorum", ,,

Inventaríen der in Hungarn aufgelassenen Klöster") vannak .elhelyezve. (Ezek közös bevezetésében található a rendházfeloszlatások lefolyásának részletes ismertetése.) Az ügyosztály közreműködésével kapták meg a számvevőség véleménye alapján a feloszlató biztosok és az épületek, ingóságok becslését végző iparosok napidíjaikat, a rendházak alkalmazottai hátralékos fizetésüket, ill. nyugdíjukat. Az ügyosztály gondoskodott a feloszlatott rendházak egyházi felszerelésének, értéktárgyainak a helytartótanács keretében szervezett letéti hivatalba (sacrae supellectilis depositorii officium, Kirchengerátschaften-Amt), irataiknak a kamarába, könyveiknek az egyetem könyvtárába vagy egyéb könyvtárba történő elszállításáról. Az ügyosztály intézkedett a rendházak elleni követelések s a rendházak kihelyezett tőkéinek, ill. a tőkék kamatainak behajtása ügyében, a jogügyigazgató, ill. a közalapítványi ügyigazgató bevonásával. A rendek épületeinek, birtokainak esetleges eladását vagy betelepítését, a kolostorépületeknek a katonaság számára vagy egyéb célra történő átadását is az ügyosztály intézte. Az ügyosztály megtette a szükséges intézkedéseket a feloszlatott rendházakból távozó szerzetesek utazási és ruhaköltségeinek (expensae itinerariae et vestiariae), valamint nyugdíjának (pensio), ill. a kolostorba bevitt tőkéjük után járó kamatnak (interusurium vitalitium) a vallásalapból való kifizetésére. Az ügyosztály foglalkozott a feloszlatott kolostorok szerzeteseinek nyugdíjuk emeléséért vagy más helységben való utalványozásáért benyújtott kéréseivel. Ezeket a számvevőség véleményét meghallgatva, az egyházi bizottság javaslatával az uralkodó döntése elé vitte s a döntést azután közölte az illetékesekkel (püspök, kamara, számvevőség, főfizetőhivatal). A nyugdíjas szerzetesek halálát a püspökök jelentették a helytartótanácsnak s az ügyosztály intézkedett a nyugdíjfizetés megszüntetéséről. A nyugdíjas szerzetesek hagyatékának ügyével is foglalkozott az ügyosztály. Jóváhagyta a püspökök által beküldött végrendeletüket, a végrendelet nélkül meghaltak hagyatékát a királyi jogügyigazgató, majd a közalapítványi ügyigazgató útján átvette s egyharmadát az elhunyt rokonainak adta, kétharmadát pedig a vallásalaphoz csatolta. Az ügyosztály irányította a letéti hivatal működését. A hivatal köteles volt jegyzéket készíteni az újonnan átvett, valamint az elárverezett tárgyakról. Ezek alapján küldte ki a helytartótanács a püspököknek azoknak a tárgyaknak, felszereléseknek jegyzékét, amelyekből kiválaszthatták az új plébá-