Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

panasza volt — pl. fogadalom alóli felmentést, áthelyezést, nyugdíjat kért —, a helytartótanács bekérte a püspök és a rendfőnök, ill. a számvevőség véleményét s felterjesztette döntésre az uralkodóhoz az ügyet, majd a döntés megérkezésekor intézkedett a megfelelő helyen. 1786-ban kibővült az ügyosztály feladatköre: átvette az akkor megszűnt dep. religionario-ecclesiasticumtól a külföldiek házasságkötési ügyeinek intézését. Külföldi származású személy csak akkor köthetett Magyarországon házasságot, ha elbocsátólevelet kapott hazájából. Az elbocsátó levélért — a püspök kérelme alapján — az örökös tartományok kormányszékeinek a helytartótanács szokott írni, az idegen államokban született személyeknek pedig maguknak kellett gondoskodni beszerzéséről. Ez utóbbi esetben a püspök beküldte az okmányt hitelességének megvizsgálása végett, s a helytartótanács felterjesztette az uralkodóhoz. A kormányszék, ill. az uralkodó válaszának megérkezése után a helytartótanács értesítette a püspököt, hogy engedélyezheti a házasságkötést. Ezek az ügyek meglehetősen sokat foglalkoztatták az ügyosztályt, egyéb házassági, ill. válási ügyek (pl. katolikusok felmentése házassági akadály alól) azonban ritkán kerültek eléje. Hasonlóképpen ritkán fordultak elő a személyes vallásgyakorlattal kapcsolatos kérdések, pl. görög katolikus hívő számára a latin szertartásra való áttérés engedélyezése, ünnep meg nem tartása miatt indított per. Mint már korábban említettük, az állag nemcsak a dep. ecclesiasticum cleri saecularis et reguláris iratait tartalmazza, hanem itt vannak elhelyezve az összes, 1782 szeptember és 1783 november között az egyházi bizottság által intézett ügyek iratai is. Ez ügyek nagy része olyan, amely az ügyosztályi rendszer bevezetésekor ennek az ügyosztálynak a hatáskörébe került; egy részük azonban más ügyosztályok körébe vág, s ez utóbbiak intézését 1783 novemberében ezek az egyéb ügyosztályok vették át. Ilyen formán az 1782 szeptemberétől 1783 novemberéig terjedő iratanyag több olyan tárgykörre is kiterjed, amelyet az előbb nem érintettünk. Ezekről itt most csupán rövid felsorolást adunk, minthogy ismertetésük a megfelelő ügyosztályoknál található. Tehát az 1782 szeptember 1783 november közötti iratokban — a dep. ecclesiasticum cleri saecularis et reguláris ügykörébe vágó tárgyakon kívül — a következő tárgyakat találjuk: lelkészpénztári ügyek, erődítési segély-ügyek, a feloszlatott kolostorok egyházi felszerelései, ruhái, bútorai (ezek a dep. ecclesiasticum oeconomicum ügykörébe kerültek), szemináriumok gazdasági ügyei, vallásos alapítványok ügyei (ezek a dep. ecclesiasticum fundationale ügykörébe kerültek). Az ügyosztály anyagában levő ülésjegyzőkönyvek 1783. november 24-től 1785 végéig és 1790. április 30-tól 1794. március 11-ig tanácsülési, 1794. március 15-től végig pedig egyházi bizottsági jegyzőkönyvek. Az 1786— 1789. években nincsenek ülésjegyzőkönyvek, ebben az időben az előadói véleményívek (phylerae votorum, vota referentia, Referentenbogen) pótolják az ülésjegyzőkönyveket. Az „Acta" sorozat 1782—1783. és 1785/86—1848. évi iratainak segédkönyvei: a „Regestrum et index" című lajstromok és mutatók itt, az ügyosztály anyagában vannak elhelyezve, az 1784. és 1785. évi iratokhoz pedig a „Regestrum" c. központi lajstromkönyv 112. és 127. rakszámú kötetében van lajstrom és mutató. 1805-től kezdve a lajstromok elé számsor is van kötve.