Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

a pesti házra vonatkozó iratok és külön egy Miscellanea" csoport. Az 1777. évben mindezekhez még az újonnan felállított tankerületekre vonatkozó iratok járulnak, amelyek tankerületenként vannak csoportosítva. Az egyes csoportokon belül az iratok numerusok szerint, azokon belül pedig sorszámok szerint következnek egymás után. Az 1778—1783. évi iratok az éveken belül tankerületek szerint, illetve tárgyi csoportok szerint tagolódnak. A területi, ill. tárgyi csoportokon belül az iratok numerusok, s azokon belül sorszámok szerint következnek egymás után. (A kerületeknél egy-egy tanintézet ügyei egy numerusban találhatók.) Az egész ,,

Acta societatem abolitam Jesu ..." sorozathoz segédkönyvek állanak rendelkezésre, a ,,Manuale" című lajstromok, amelyek mutatóval és számsorral is el vannak látva. A lajstromok minden évben az előbbiekben ismertetett csoportok szerint oszlanak részekre, amelyeknek címe kiugró pergamendarabkán ki van vetve. Az egyes részeken belül a „No." rovatában megjelöli a lajstrom az illető No. alá sorolt tárgykört vagy konkrét ügyet, majd a kérdéses tárgykörre vagy ügyre vonatkozó iratokat sorolja fel, mégpedig külön hasábban a beadványokat és külön hasábban a kiadványokat, az időrendnek megfelelően sorszámozva. Az egyes iratoknál megadja a beküldők, illetve a címzett nevét, az irat tárgyát és helytartótanácsi iktatószámát. Kötetenkint egybekötött név- és tárgymutatója és számsora is van. (Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az 1776—1783. évi kötetekbe bele van kötve a „Dep. scholarum nationalium" ez évi iratainak lajstroma is.) Második rész Az ügyosztályi rendszer bevezetésekor, 1783 őszén, a közép- és felsőfokú oktatással kapcsolatos „politikai" ügyek intézését a közoktatási osztály (dep. litterario-politicum) vette át; a jezsuita vagyonból létrehozott tanulmányi alap és a belőle kiegészített egyetemi alap ügyeit (birtokigazgatás irányítása, tőkék kezelése, ex-jezsuiták nyugdíjai) pedig a dep. litterario-oeconomicum, illetve 1785-ben a dep. fundi studiorum. A tanügyi kérdések közül egyedül a tanulmányi alapítványok ügye nem került a közoktatási ügyosztály hatáskörébe, ezt a világi alapítványi ügyosztály (dep. fundationum saecularium) intézte. Néhány év múlva, 1786-ban azonban ezt is a közoktatási osztály ügykörébe utalták s ettől kezdve mindvégig jelentős része volt az ügyosztály munkájának a tanulmányi alapítványok ügyeivel való foglalkozás. A közoktatási osztály feladatait, munkáját a következőkben foglalhatjuk össze. A tanulóifjúságról és a tanárokról készített részletes félévi jelentéseket, amelyeket az egyetem, illetve a főigazgatók küldtek be a helytartótanácshoz, átnézte és fölterjesztette az uralkodóhoz. Az uralkodótól azután a jelentések egyszerű tudomásulvétellel, vagy megjegyzések kíséretében visszaérkeztek. 1819-től kezdődően a kormányzatnak sikerült a protestánsokat rábírnia, hogy ők is küldjenek be ilyen félévi jelentéseket iskoláikról. A protestáns tanulóifjúsággal kapcsolatos iratok azonban már a korábbi években is találhatók az ügyosztály anyagában, mégpedig a külföldi egyetemekre menő protestáns ifjak útlevél-ügyei. 1791-ben felhatalmazta az uralkodó a helytartótanácsot, hogy a külföldi egyetemekre menő protestáns diákoknak útlevelet adjon. Csu-