Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

„Index benignarum resolutionum normalium in re sanitatis" (A. 1645. rsz.), mutató 1770—1833 helyesen 1724—1848 1 kötet „Index benignarum normalium resolutionum departamenti sanitatis" (A. 1646. rsz.), mutató 1783—1840 1 kötet „Index benignarum normalium resoluitonum in re sanitatis" (A. 1647. rsz.), mutató 1783—1823 1 kötet „Index benignarum normalium resolutionum in departamento sanitatis" (Rsz. nélkül), mutató 1724—1826 1 kötet Ügyviteli segédkönyvek: „Collectio benignarum normalium resolutionum regiarum in negotio sanitatis ab anno 1779 usque 1785 in obsequium benigni mandati. .. Josephini sub 2. Maii 1785 et No. 13327 ad excelsum consilium locumtentiale Hungaricum interventi... per dóminos secretarios et concipistas locumtenentiales facta", az egészségügyi osztály szabályrendeleteinek kivonatai, tárgyi csoportok szerint'összeállítva . . 1779—1785 2 kötet Irattári kezelőkönyvek : „Liber praenotationis . . .", szerelő- és kölcsönkönyv 1820—1876 5 kötet A helytartótanács ügyintézésének 1783-ban történt átszervezése során a közegészségügyi feladatok elvégzésére is külön ügyosztályt állítottak fel. Az egészségügyi osztály a korábbi egészségügyi bizottság munkáját vette át. II. József alatt azonban az ország közegészségügyi szervezetének a fejlesztése terén is lényeges intézkedések történtek, melyek végrehajtása szintén az új ügyosztályra hárult. Ezek a szervezeti változások vetették meg az alapjait az 1848-ig terjedő időszak egészségügyi igazgatásának. Az ekkor kiépített rendszeren az 1848-as forradalomig csak kisebb mértékben változtattak. Az 1770-ben kiadott általános egészségügyi szabályzat rendelkezéseinek végrehajtását a helytartótanács távolról sem tudta kellően ellenőrizni. II. József intézkedéseinek célja elsősorban e fogyatékosság megszüntetése volt. 1785-ben a megyei főorvosi állások mellett a járási sebészek alkalmazását rendelte el a helytartótanács. 1786-ban pedig utasították a megyei orvosokat, hogy a törvényhatóság egészségügyi viszonyairól negyedéves és évi jelentésekben számoljanak be. Nagyobb arányú járványos betegség esetén nyolctól tizennégy napig terjedő időközökben kellett a helytartótanácshoz jelentést küldeniük. E megnövekedett feladatok elvégzése a helytartótanács egészségügyi osztálya részéről kellő szakértelmet is kívánt, hisz a közigazgatási jellegű feladatok mellett számos szakkérdésben is kellett az ügyosztálynak döntenie.