Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

az 1765—66-bari lezajlott parasztmozgalmak és az úrbérrendezés előzményeihez nyújtanak adatokat. Az úrbéri bizottság felállítása után nemcsak a bizottság iratait kezelték külön, hanem a bizottság irataihoz csatolták 1724-ig visszamenően a helytartótanácsnak azokat az úrbéri vonatkozású iratait, melyek az ,,Acta Miscellanea" c. állagban voltak elhelyezve. Az iratok régi ,,Acta Miscellanea"-beli jelzeteit azonban továbbra is megtartották és azok rendjében helyezték el őket. Az úrbéri iratok rendszere már az ,,Acta Miscellanea"-ban eltért az állag többi iratainak rendjétől. Ugyanis míg a többi iratot fasciculus és numerusok szerint helyezték el, addig az úrbéri iratoknál ladula és ladulánként, ill. fasciculusonként újra kezdődő fasciculus és numerus tagolást találunk. Az iratoknak a ladulánként történő csoportosítása minden tárgyi vagy időrendi szempont nélkül történt. A fasciculusok egy-egy ügynek az iratait tartalmazzák, ezen belül azonban az iratokat keltezésük sorrendjében tárolták, ami azt eredményezte, hogy egy-egy beadvány és a rá vonatkozó intézkedés nem mindig található közvetlen egymás után. A fasciculusokon belül numerus szerint akkor tagolták az iratokat, ha egy-egy ügy lezáródása után néhány év múlva ismét fölmerült. Ebben az esetben a fasciculuson belül az előző iratok is és az utóbbiak is külön numerus jelzetet kaptak. A fasciculuson belül újrakezdődő numerus-tagolás mindig az időrendet követően történt. Pl. a nagyváradi káptalan és jobbágyai között felmerülő ellentétekből keletkezett per 1742-ben került először a helytartótanács elé. Az ügy 1748-ban zárult le, de 1752-ben újabb perek folytak a káptalan és a jobbágyok között. Itt tehát három különböző, de a nagyváradi káptalan ellen folytatott peres ügyről van szó. A három különböző ügynek az iratait ugyanazon fasciculusban helyezték el, de a fasciculuson belül az egyes ügyek, időrendjük szerint, ,,Nr. 1.", „Nr. 2.", Nr. 3." jelzetet kaptak. Az iratoknak az ,,Acta Miscellanea" állagból történt kiemelését annak lajstromkönyvébe is feljegyezték. A sorozathoz 1950-ben Vörös Károly készített jegyzéket, melyben az iratok fent leírt rendjét követve, fasciculusok, ill. numerusok szerint adja meg az egyes ügyek tartalmát, évkorét és irattári jelzetét, Az „Acta Miscellanea" állagból kiemelt iratokban a hozzájuk készült jegyzék segítségével lehet kutatni. Az iratok kikérésénél az állag megnevezése mellett az „Acta urbarialia ex Actis miscellaneis translata" sorozatcímet, valamint a ladula, fasciculus és numerus jelzetet kell a kérőlapon feltüntetni. Megjegyzendő, hogy az „Acta miscellanea"-ban külön irattári rendszerben kezelt úrbéri iratokon kívül — kis mennyiségben — egyéb úrbéri iratok is vannak, amelyek az úrbéri bizottság felállítása után is ott maradtak. Ezenkívül az 1724—1765 közötti időszakból találhatók úrbéri iratok a „Fasciculi mensium", „Litterae" és „Expeditiones" sorozataiban, továbbá a „Litterae" sorozat „Acclusá-"jában. Ez utóbbiban (527. rsz. csomó) külön kötegben van az 1735. évi Békés megyei parasztmozgalomra vonatkozó helytartótanácsi iratok jelentős része.