Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

kezetességgel történt. Egyrészt a „Politica" feliratú csomókban is találunk pl. városi állások elnyeréséért beadott folyamodásokat, az alkalmazottak fizetési ügyeire, a városok gazdálkodásának megjavítására vonatkozó iratokat, másrészt az „Oeconomica" feliratú csomókban is vannak pl. a városi vezetőség elleni panaszok; ezért a kutató — bármilyen városi kérdéssel foglalkozzék is — helyesen teszi, ha mind a politikaiaknak, mind a gazdaságiaknak minősített iratokra kiterjeszti kutatásait ezekben az években. Az „Acclusa I.—III." sorozatban az „Acta" sorozatba tartozó iratok mellékletei vannak, amelyeket nagy alakjuk miatt kezeltek külön. Az „Acclusa I." feliratú csomóban Cegléd város 1844. évi telekszabályozásával kapcsolatos kimutatások vannak. Az „Acclusa II." feliratú csomó elveszett. (1944— 45. évi háborús kár.) Az „Acclusa III." feliratú csomóban Eger érseki város lakosainak a kötelezvényei vannak, amelyeket az érseki földesuraság alóli megváltás költségeihez felajánlott hozzájárulásaikról adtak 1822-ben. „Az „Acta commissionis mixtae" című sorozatban a városi ügyekben működő helytartótanácsi és kamarai vegyes bizottság iratai vannak elhelyezve, minden rendszer nélkül. Arra nézve, hogy milyen tárgyú iratokat találhatunk ebben a sorozatban, útmutatást ad egy 1772-ben kelt tervezet és a már említett 1794-i rendelkezés. Az 1772-i tervezet szerint a vegyes bizottság tárgyalja meg a városok számának gyarapítását, a polgárfelvételi taksa szabályozását, a városi javak árverés útján történő bérbeadását és a városok árvaügyét. Az 1794-i rendelkezés szerint a vegyes bizottság elé a következő ügyek tartoztak: A városok új belső szabályozásával kapcsolatos ügyek. Kiadások a városok házipénztárából a helyi iskolák számára épületekre, fizetésekre és-esetleg egyébre. Az alkalmazottak fizetésének rendszeres szabályozása, a polgárfelvételi taksa és a telekadó szabályozása. A városi levéltárak ügye. A kereskedők ügye, gyárak és manufacturák létesítésével együtt. A világítás, az utcák tisztasága. A fűzfaültetés. A városokba biztos kiküldése közigazgatási és gazdasági ügyekben és a biztos számára utasítás kidolgozása, valamint jelentésének megtárgyalása. A „Városi biztossági előiratok" című sorozatban egyes városok igazgatásának, főként vagyonkezelésének a vizsgálatára kiküldött királyi biztosok jelentéseinek mellékletei vannak, illetve a biztosok számára a vizsgálat előkészítése céljából kiemelt helytartótanácsi előiratok, amelyeket a vizsgálatok befejezése után is együtt hagytak. Részben irattárilag feldolgozatlan iratok. A következő városokra vonatkozó iratok találhatók itt: Buda (1821—1833), Eszék (1812—1815), Nagybánya (1824—1834), Pécs (1841—1844), Szabadka (1787—1841), Szeged (1819—1832), Temesvár (1811—1836), Versec (1811 — 1815), Zombor (1817—1847). Az „Acta" sorozat 1784. évi „Politica" iratainak lajstroma — amely az 1783. november 24-e után tárgyalásra került iratokat is magában foglalja — a „Regestrum" című központi lajstromkönyv 114. rakszámú kötetében ván. Az „Acta" sorozat többi iratának lajstroma és mutatója itt az ügyosztálynál van elhelyezve. A „Normalia" sorozatnak csak mutatói vannak. A többi sorozathoz nincsenek segédkönyvek, ezeknél magukat az iratokat kell átnézni. A városok ügyeire vonatkozó iratokat a korábbi időszakban az „Acta neocivium" és az „Acta miscellanea" állagban, valamint Balogh (1780—81),