Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

tamentum civitatense", ill. a „Departamentum politicum comitatuum" állagban vannak.) 49. DEPARTAMENTUM CIVITATENSE 1845-től: VÁROSI OSZTÁLY (1780) 1783—1848 1147 csomó, 212 kötet Tanácsülési jegyzőkönyvek: „ProtocoIIa ... " 1783—1848 123 kötet Iratok: „Acta ..." 1783—1848 1094 csomó „Acclusa I—III." 1822,1844 3 csomó ,,Acta commissionis mixtae" 1780—1848 11 csomó „Városi biztossági előiratok" 1787—1847 32 csomó „Normalia ... " ............ 1781—1848 7 csomó Irattári segédkönyvek: „Regestrum et index", lajstrom és mutató; 1809-től számsorral 1783—1848 67 kötet „Series numerorum", számsor 1783—1808 1 kötet „Index normalium", mutató, két azonos példányban . 1733—1818 2 kötet „Index normalium", mutató 1725—1844 1 kötet Irattári kezelőkönyvek : „Liber praenotationis", szerelő- és kölcsönkönyv 1798—1876 15 kötet „Elenchus actorum anno 1848/49 ex departamento civitatensi ad rationem Croatici locumtenentiatus abhinc extradatorum", az 1848—49-ben Horvátországnak átadott iratok jegyzéke 1830—1848 1 kötet A szabad királyi városok önkormányzatát az állam a 17. századtól kezdve mindinkább ellenőrzése alá vonta, mind szűkebb térre szorította s ez irányú működésében a 18. és 19. században a helytartótanácsnak jelentős szerep jutott. A helytartótanács befolyása.a városok ügyeire természetszerűen következett abból, hogy feladata volt az egész ország közigazgatásának irányítása. A helytartótanácsot azonnal a megalakulásakor bizonyos felügyeleti joggal ruházták fel a sz. kir. városok felett, amelyek addig egyedül a magyar kamara ellenőrzése alatt állottak. Az 1723-i törvények és az első utasítás szerint a helytartótanácsnak kellett ügyelnie arra, hogy az országgyűlési végzéseket és a királyi rendeleteket a városokban és megyékben végrehajtsák