Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)
ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai
tanácsot, feljegyezték a közgyűlési jegyzőkönyvben.) így a helytartótanács a megyei közigazgatás úgyszólván minden egyes területét ellenőrizte. A megyei közgyűléseket negyedévenként tartották. Ezenkívül akár a főispán, akár a köz- vagy kisgyűléseken összegyűlt rendek valamely haladéktalan intézkedést kívánó ügy megtárgyalására rendkívüli közgyűlést tűzhettek ki, melynek időpontját az alispán a szolgabírákon keresztül tudatta a megyei nemességgel. A gyűléseken a főispán vagy helyettese, leggyakrabban azonban az alispán, távolléte esetén pedig a másodalispán, ha ő is akadályozva volt, akkor a legidősebb főszolgabíró elnökölt. A közgyűlések kizárólagos hatáskörébe a következő ügyek tartoztak: 1. A megyei közigazgatás költségeit fedező háziadó évenkinti kivetése. 2. Bírói zárlatok elrendelése. 3. Bírói ítélet végrehajtását akadályozók ellen karhatalom igénybevétele. 4. Öröklés esetén vitás osztályrészek kiadására bizottság kiküldése. 5. Adóssági követelések elsőbbségi betáblázása. (1840. 21 t. c.) 6. Nemességadományozás kihirdetése, nemesekkel kapcsolatban kívánt hiteles tanúvallatások elrendelése, nemesek perbeidézése. 7. Árvák javainak zár alá vétele. 8. Úrbéri panaszok és sérelmek megvizsgálása. 9. Hivatali kötelességének meg nem felelő megyei tisztviselő felelősségre vonása. 10. Megyei táblabírák közül fenyítő- és számvevőszékekre évenként bírók választása. 11. Bizottságok kiküldése és azok tagjainak és elnökének megválasztása. A kisgyűlések tartásának időpontját rendszerint a közgyűléseken állapították meg, de rendkívüli esetekben az alispán is összehívhatta. A kisgyűlések hatáskörébe a rendszeresített közigazgatási ügyek, a közgyűlések határozatainak végrehajtása, vizsgálatok elrendelése, megyei levéltárakból hiteles másolatok kiadása, magánosok panaszaival kapcsolatos királyi, kancelláriai, vagy helytartótanácsi leiratokra felvilágosítások adása és végül törvényhatóságokkal közbiztonsági ügyekben való levelezés tartozott. A kisgyűlésekről vezetett jegyzőkönyveket a legközelebb tartott közgyűlésen fel kellett olvasni és csak a közgyűlés jóváhagyásával nyertek .végleges hitelesítést. A közgyűlési jegyzőkönyveket három hónapon belül a főispánnak, vagy helyettesének kellett átadni, aki esetleges megjegyzéseivel a helytartótanácshoz terjesztette fel. Az úrbéri ügyek és tisztújító közgyűlések jegyzőkönyveit egyenesen a helytartótanácshoz terjesztették fel és itt az úrbéri, illetve a vármegyei osztályon vizsgálták felül. A főispánok által felterjesztett jegyzőkönyveket az ügyosztályon átnézték és a tanácsülés elé javaslatot terjesztettek arra vonatkozólag, hogy milyen határozatok kifogásolhatók az egyes jegyzőkönyvekben. A tanácsülés határozata után a jegyzőkönyveket a kancellárián keresztül az uralkodó elé terjesztették végleges jóváhagyás végett. A királyi döntésről értesítették a megyét s egyúttal a jegyzőkönyveket is visszaküldték. Az ügyosztály iratainak forrásértéke kicsi. Ennek két oka van: