Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

BEVEZETÉS

egy alkalommal levelében utalt arra, hogy az ország regulatiójáról készített javaslatot a megyei követek jó része fel sem tudja fogni, mivel nagyapjuk sem álmodott olyanokról. A tervezet elkészítőinek sokoldalú tájékozottsága azonban csupán az államigazgatás feladatainak a kijelölésében és merkantilista kereskedelmi és vámpolitikai elképzeléseikben mutatkozott meg. Az államigazgatás megszervezésére tett javaslatuk viszont a teljes járatlanságról és bizonytalanságról tanúskodik. A helytartótanács felállítására vonatozó előterjesztésükben sajátságosan keverednek a modern központi igazgatás megteremtésére irányuló törekvések a rendi államkormányzat elemeivel. Modern központi kormányzatot akartak létrehozni rendi-formák és irányítás mellett. A tanács feladatairól és szerepéről kifejtett nézeteikben gyakran felbukkannak a középkori királyi tanács funkciójára utaló elképzelések. A nádor elnöklete alatt működő modern kollegiális hatóság kebelében fel akarták újítani az elavult kincstartói méltóságot. Fontosabb ügyek tárgyalása esetén javasolták a tanács és a királyi tábla együttes ülését, ami arra utal, hogy a közigazgatás és igazságszolgáltatás kettéválasztásáról sem volt világos elképzelésük. Feltűnő vonása a munkálatnak, hogy a közigazgatás figyelmét az élet olyan területeire is igyekezett kiterjeszteni, melyekre a korábbi rendi felfogás egyáltalán nem gondolt, később pedig fejlettebb formában a felvilágosodott abszolutista kormányzatnak lett a programja. De az állam ellenőrzésének kiterjesztése a társadalom életének szélesebb területeire kizárólag a rendi előjogok biztosítását, a nemesség anyagi felemelését szolgálta volna, mert a tervezetben szó sem esett a jobbágyság helyzetének javításáról. A helytartótanács felállításáról szóló törvények A bizottság terjedelmes munkálatából egy rövid, 13 pontból álló kivonatot készítettek. Ezt az összefoglalást július 12-én Csáky érsek vezetésével országgyűlési küldöttség adta át a Pozsonyban tartózkodó uralkodónak. A kivonat első két pontja a „consilium regium Hungaricum" felállításával foglalkozott. A rendek kérésének a megvitatására július 15-én Pozsonyban konferenciát tartott a király. Az itt kialakult álláspont eredményeként július 16-án kelt resolutiójában elrendelte a helytartótanács felállítását. A tanács tagjainak kinevezési jogát magának tartotta fenn, fizetésüket azonban a rendek gondjaira bízta. Ezenkívül még a kivonat több pontjának a teljesítéséhez — közöttük a commissariatus felállításához — is hozzájárult az országgyűléshez intézett leiratában. Július 15-én a bizottság tagjai a teljes reformjavaslatot nyújtották át a királynak, ki felszólította őket, hogy az országgyűlés által revideáltassák munkálatukat. Az országgyűlés ezek után újabb bizottságokat küldött ki, egyet Csáky érsek vezetésével a politicum, egyet pedig Pálffy János horvát bán elnökletével az oeconomicum és militare felülvizsgálatára. Az érsek betegeskedése miatt azonban a két bizottság összeolvadva, Pálffy irányítása mellett vitatta meg a tervezetet. A bizottság véleményét Pálffy az országgyűlés július 24-i ülésén terjesztette elő, de megvitatása már a tanács nevénél megakadt. Pálffy ugyanis a Consilium Hungaricum-Regio-Locumtenentiale-Palatinale nevet javasolta, az érsek viszont a „Palatinale" elhagyását kérte, de a rendek zöme ragaszko-