Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

studiorum, dep. ecclesiasticum oeconomicum bonorum, dep. fundationum saecularium) az 1788, évi iratok egy részét esetlegesen, szilárd határnap nélkül, az 1787. évi iratokkal kezelték együtt. (Ezeknél az 1787. évi iratokat és a velük kezelt 1788. évi iratokat együttesen 1787/88. évi iratoknak, az 1788. évi külön kezelt iratokat pedig 1788. évi iratoknak nevezzük.) Meg kell jegyeznünk azt is, hogy azok az ügyosztályok, amelyeknek az ügykörébe vágó ügyek iratait már 1783 előtt is külön kezelték, — tehát dep. urbariale, dep. litterario-politicum és dep. scholarum nationalium — csak 1788-ban vették át teljesen az előbbiekben ismertetett irattári rendszert. Addig annyiban tértek el ettől, hogy az éven belül megtartották a korábban szokásos megyék, ill. tankerületek szerinti tagolást, de megyéken, ill. tankerületeken belül ezeknél is kútfők és tételek voltak. Néhány más ügyosztálynál (dep. civitatense, dep. politiae generális et civitatum, dep. commissariaticum, dep. religionario ecclesiasticum, dep. religionare Augustanae et Helveticae confessionis, dep. fiduciarium) az éven belül tárgyak szerinti csoportokat létesítettek, de a csoportokon belül természetesen a kútfő-tétel rendszert alkalmazták. Mindezeket az eltéréseket az illető ügyosztályok ismertetésében fejtjük majd ki részletesen. Minden ügyosztály iratai közül kiválogatták azokat az iratokat — főként királyi és kancelláriai rendeleteket —, amelyek az ügyosztály munkájára irányadók, elvi jelentőségűek voltak. Ezeket eredeti jelzeteik — év, kútfő, tétel — rendjében ,,Normalia" feliratú csomókban külön sorozatként helyezték el az ügyosztály iratai után. Minden ügyosztály irataihoz minden évben külön lajstromkönyv készült, amely az előbb ismertetett irattári rendszert tükrözi. A lajstromkönyv lapjait három hasábra osztották. Az első hasábba a kútfő számát, hol több, hol kevesebb részletességgel meghatározott tárgyát és azt jegyezték be, hogy a hasonló tárgyú iratok az előző és következő évben hányas kútfőben találhatók. (Ez utóbbi adat azonban gyakran hiányzik.) A második hasábba a helytartótanácshoz érkezett beadványok tételszámát, keltét, tárgyát és helytartótanácsi iktatószámát írták. Udvari leiratok esetén a helytartótariácsi iktatószám mellett a kancelláriai iktatószámot is bejegyezték. A harmadik hasábba a kiadványfogalmazatok tételszámát, tárgyát és iktatószámát írták. A lapszélekre vagy az egyes tételbejegyzések alá beírták a korábbi, ill. későbbi évekből való elő- vagy utóiratok irattári jelzetét (esetleg helytartótanácsi iktatószámát) is, piros tintával. Ha egy ügy nem zárult le egyszeri iratváltással (egy beadványra küldött válasszal), az ugyanarra az ügyre vonatkozó újabb beadvány és kiadványfogalmazat nem minden esetben viseli a közvetlenül, soron következő tételszámokat, mert esetleg valamely másik konkrét ügyre vagy ügyekre vonatkozó, ugyanabba a kútfőbe tartozó beadvány és fogalmazat időben megelőzte. Vagyis, a lajtromkönyvben a kútfőkön belüli, az egy-egy konkrét ügy különböző fázisaiban keletkezett iratok nem mindig egymás után vannak bevezetve, sokszor más ügy vagy ügyek iratai ékelődnek közéjük. Az egy-egy ügyre vonatkozó iratok azonban a lajstromkönyvben nemcsak tárgyuk alapján követhetők nyomon a kútfőn belül, hanem az ügy korábbi, ill. későbbi fázisában kelt iratra vonatkozó utalások alapján is. Ezek az utalások részben az egyes iratok tárgyának meghatározásába vannak beillesztve (pl. gremialis exactoratus refert erga