Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

az ügyintézés folyamán voltak. Az egy-egy előadó által intézett ügyek iratai — beadványok és az elintézésükre készült kiadványok fogalmazatai — tehát együtt maradtak, abban a rendben, amelyben a „Manuale" az évi köteteiben láthatók, s az egyes előadók nevével jelzett csomókban vannak elhelyezve mint ,,Acta. secundum referentes". Az egyes előadók iratcsomóiban elhelyezett iratok közül azonban kivették a királyi leiratokat és az elvi iratokat; az előbbieket a ,,Benigna mandata" sorozatban, az utóbbiakat pedig a tárgyi állagok ,,Idealia" sorozataiban helyezték el. A nem elvi jelentőségű iratok közül is a nemességvizsgálati iratokat és a perkivonatokat a megfelelő tárgyi állagokba, a cigányok szabályozására vonatkozókat pedig a,,Dep.Zingarorum" iratai közé tették. Nincsenek az előadók iratcsomóiban az úrbéri ügyekre és az iskolaügyekre vonatkozó iratok sem; ezeket ugyanis külön kezelték és a „Dep. urbariale", illetve a „Dep. litterario-politicum" és a „Dep. scholarum nationalium" állagba helyezték el. Az előadók szerint elhelyezett iratok tárgya kiterjed a helytartótanácsnak úgyszólván teljes ügykörére. Az egy-egy előadó által intézett ügyek iratai azonban természetesen csak a helytartótanács ügykörének egynéhány ágát tükrözik: azokat, amelyeknek az illető tanácsos volt a referense. Az 1780— 1783. években működő tanácsosok között a következőképpen oszlottak meg az ügyek: Apponyi Antal gróf a zsidó türelmi taxa ügyével és általában a zsidók ügyeivel; a görögkeletiek ügyeivel, vallásgyakorlatukkal, az ún. illír ügyekkel (melyek a bécsi illír deputáció megszűntével kerültek a helytartótanács hatáskörébe), egyes gazdasági ügyekkel (lőpor- és salétromkészítés, szén- és tőzegkutatás, vasbányák) és nemességvizsgálati ügyekkel' foglalkozott. Bachó János városi ügyekkel (szabad királyi városi rangra emelés, városi vezetőségválásztások, biztosok kiküldése a városokba, a városi vezetőség és a polgárság közti ellentétek, városrendezés stb.), örökségi ügyekkel, árvák ügyeivel, a postaüggyel és nemességvizsgálati ügyekkel foglalkozott. 1783-ban mindezek mellett még bizonyos kereskedelmi ügyeket (gabonakivitel, harmincad, só, vásárok stb.), valamint a várak megszüntetésének ügyét intézte. Bacsák János főként gazdasági ügyeket intézett (utak, hidak, töltések építése, javítása; vámok, vásárpénz; erdővédelem, fairtás, sáskairtás; posztógyártás stb.), ezenkívül a protestánsok vallásgyakorlatával kapcsolatos ügyeket (pl. templomépítés), különböző panaszokat (erőszakos katonafogás, birtokelvétel stb.). 1781-ben és 1782-ben ő intézte a cigányok szabályozásának ügyét is. 1783-ban néhány nemességvizsgálati üggyel is foglalkozott. Balassa Ferenc gróf foglalkozott a tűzrendészeti ügyekkel (tűzvédelem, gyújtogatok üldözése, tűzkárosultak segélyezése), a tallósi — később szempci— árvaház ügyeivel, egyes folyók szabályozásával, a hajózásnak, a tengerparti kereskedelemnek az ügyével (elvétve egyéb kereskedelmi ügyekkel is), a horvát ügyekkel, nemességvizsgálati ügyekkel és 1783-ban sokféle biztossági üggyel is: újoncozás, szabadságolás, rokkant katonák, a katonaság átvonulása, elszállásolása, élelmezése, fuvarozás, élelmiszer- és lóvásárlás a katonaság számára, hadiadó, katonai kihágások, az erődök megszüntetése, az ország feltérképezésé. (Ezeket a biztossági ügyeket 1782-ig Csáky János intézte.) Balogh László gróf bizonyos városi ügyekkel (polgári jószágok vétele és eladása, italmérés, városfalak javítása, polgárfelvételi taksa, a városi vezető-