Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

vonatkozó iratokat találunk. Az előbbiekben felsorolt tárgykörökre vonatkozó iratokon kívül természetesen sok egyéb irat is van ebben az állagban, olyanok, amelyeket egyedi, konkrét jellegük miatt egyenként lehetne csak megemlíteni, mint pl. a Szent István renddel, földrengéssel, magánszemélyek panaszaival kapcsolatos iratok. Az állag iratainak túlnyomó része a „Fasciculus 1—100" sorozatban van elhelyezve. A „Fasciculus 1—100" sorozatban az iratok fasciculusok és ezeken belül numerusok szerint következnek egymás után. Egy numerus alatt legtöbbször nem egy ügyirat, hanem egész ügyiratcsoport (több egyedi ügy) található. A numerusokon belül az iratok évrendben vannak. A numerusok sorszámozása az 1—90. fasciculusban folytatólagos, a 91—100. fasciculusban fasciculusonként újra kezdődik. A sorozat utolsó fasciculusában (a Fasc. 100-ban) 1783-tól egészen 1848-ig mennek az iratok. Ezt a fasciculust jóval később sorolták ide. A „Fasciculus" sorozatból utólag kikülönítettek egyes numerusokat és eredeti jelzeteik sorrendjében 1—36-ig futó új sorszámok szerint állították fel; így jött létre a „No. 1—36" sorozat. Ebben az iratok numerusok szerint és azokon belül évrendben vannak elhelyezve. Ez a két sorozat az „Index miscellaneorum" címet viselő betűrendes mutatókönyv segítségével használható. Ez tárgyi címszavak, illetve személy- és helynevek alatt adja az iratok rövid tartalmát és jelzetüket, azaz a fasciculus és numerus számát. Az iratok évét vagy pontos keltét csak egészen ritkán adja meg. Azoknál az iratoknál, amelyeket a „Fasciculus" sorozatból kivéve a „No. 1—36" sorozatban helyeztek el, az eredeti fasciculus-numerus jelzet mellett megadja azok új jelzetét is, amely alatt a „No. 1—36" sorozatban találhatók, „In inferiori cubiculo sub No. ... reposita" szöveggel. (Ezenkívül a kötet végén az átsorolt iratoknak egy külön mutatója is van, de ez csak az A—P betűkre terjed ki.) Olyan iratok is szerepelnek a mutatóban, amelyek más állagokban vannak elhelyezve. Az alaki, vagy tárgyi állagokban és az „Acta secundum referentes"-ben levő iratoknál a mutató többnyire csak utal az odahelyezésre, sok esetben azonban a pontos jelzetet is közli, amely alatt az irat az illető állagban található. A „Departamentum urbariale"-ba áthelyezett iratoknál legtöbb esetben jelzi az oda történt átsorolást; de az átsorolt iratok külön utalás nélkül is könnyen felismerhetők, mert jelzetük elüt a többiekétől. Ezek az 1723—1764 közötti úrbéri iratok ugyanis ladulák (Ladula A, B, C, D) és fasciculusok szerint vannak rendezve s ezt a ladulafasciculus jelzetet adja meg a mutatókönyv. Az iratok e jelzetek alatt fekszenek a „Dep. urbariale"-ban, tehát ez a mutatókönyv használható hozzájuk, használata azonban felesleges, mert a „Dep. urbariale"-ban sokkal bővebb áttekintést adó csomójegyzék van ezekhez az iratokhoz. A „Fasc. 100"-ban levő 1783—1849-i iratok is szerepelnek a mutatókönyvben; ezeket utólag vezették be magyar nyelven. Az iratok kikérésekor a „Fasciculus 1—100" sorozathoz tartozóknál a fasciculust és numerust, a „No. 1—36" sorozathoz tartozóknál a numerust kell megadni. Az „Acclusa" sorozat I. és II. csomójában irattárilag feldolgozatlannak látszó iratok vannak; vármegyei és városi jegyzőkönyvek az 1776—1783. évekből. (Pest, Komárom, Esztergom, Nyitra, Máramaros, Várasd, Körös megyék, Bártfa és Várasd város jegyzőkönyvei.) Segédeszköz nincsen hozzájuk. A III. csomóban a „Fasciculus" sorozat Fasc. 34. No. 204. jelzetű iratá-