Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

tartalmazza, keltük rendjében. A vallásgyakorlat kérdésével általában foglalkozó kutatónak az e másolatkönyvben és az „Idealia No. 1—38" sorozatban levő elvi rendeletek adják meg a kiindulópontot. A protestáns vallási ügyeket a későbbi időszakban Bacsák (1780—83), Erdődy (1780—83), Hlavács (1780—82), Mandich (1783), Okolicsányi (1780— 82), Zábráczky (1783) előadóknál, majd a „Dep. religionare Augustanae et Helveticae confessionis" állagban találjuk; a görögkeleti vallási ügyeket pedig Apponyi előadónál (1780—83), majd a „Dep. religionare Graeci ritus non unitorum" állagban. 41. ACTA STÍiTDIOSORUM ACATH®LICORUM (Külföldön tanuló protestánsokkal kapcsolatos iratok) 1743—1779 15 csomó irat Ez az állag a helytartótanácsnak a külföldi egyetemeken tanuló protestánsokra vonatkozó irataiból áll. 1743-ból való az első irat; ugyanis 1742 novemberében (Ben. Mand. 1742. november 20.) hirdette ki ismét Mária Terézia — a helytartótanács kezdeményezésére — azt az 1725-i királyi rendeletet (Ben. Mand. 1725. június 3.), amely szerint a külföldre (az örökös tartományokon túlra) utazáshoz királyi engedély szükséges. Ezt a rendeletet a helytartótanács — a jelek szerint — elsősorban a protestánsokkal szemben érvényesítette, s így mindazok a protestánsok, akik tanulmányaik folytatására külföldi egyetemekre szándékoztak menni, vagy már kint lévén, továbbra is ott akartak maradni, ül. tanulmányaik befejeztével vissza akartak térni az országba, a helytartótanácshoz fordultak, hogy a királyi engedélyt megkaphassák. (1756-tól kezdve a külföldről hazatérő protestánsoknak megérkezésük után jelentkezniük is kellett a helytartótanácsnál.) A helytartótanács számára 1769-ben kiadott utasítás külön megemlíti, hogy a külföldi egyetemekre igyekvő protestáns ifjak kérvényeit a helytartótanács terjessze fel a királynak. Az állagban megvannak a kiutazási, ill. kinntartózkodási engedélyért folyamodók kérvényei, a helytartótanács felszólítására a megyéktől, ill. a városoktól beküldött információk, a helytartótanácsnak a királyhoz küldött javaslatai és a királyi döntések. Az iratok eleven képet adnak arról, hogy 1743 és 1779 között a magyarországi protestánsok mely egyetemeket látogattak Németországban, Svájcban, Belgiumban, Hollandiában, milyen fakultásokra iratkoztak be (nemcsak teológiai, hanem tanári, orvosi, gyógyszerészi, építészi stb. tanulmányok folytatására is mentek ki) s megvilágítják az engedélykérők származását is. Elvétve vannak az állagban nem egyetemi tanulmányok végett, hanem más célból kiutazni szándékozók ügyei is. (Pl. a lipcsei vásárra készülő kereskedő kérése.) Az állag 1743 és 1779 között meglehetősen egyenletes időbeli megoszlást mutat; legbővebben mégis az ötvenes évekből vannak iratok. Az állaghoz nem készült semmiféle segédkönyv; az iratok legnagyobb része nincs is irattárilag feldolgozva, rendezve. Az 1743—1763. évi, valamint az 1771—1779. évi iratok csupán évek szerint tagolódnak s éveken belül egyes években az iratok kelte, vagy bemutatásuk napja szerint fekszenek, más