Felhő Ibolya: A helytartótanácsi levéltár (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 3. Budapest, 1961)

ELSŐ RÉSZ A magyar királyi helytartótanács (consilium regium locumtenentiale Hungaricum) iratai

likus ünnepeket az akatolikusoknak is meg kellett tartaniuk s részt kellett venniük a körmeneteken is. Katolikus akatolikussal csak a katolikus plébános előtt köthetett házasságot. Az aposztatákat (a katolikus vallásról más vallásra áttérőket) az illetékes világi hatóságok megbüntették. A bírók, ügyvédek és más tisztségviselők a hivatali esküt ún. decretális formában voltak kötelesek letenni. (A decretális esküben Szűz Mária és a szentek említtetnek, tehát ilyen esküt a protestánsok nem tettek le.) Korlátok közé szorították és ellenőrzés alatt tartották a görögkeleti egyház működését is, az anabaptistákatpedig — minthogy vallásuk nem tartozott a törvényesen elismert vallások közé — üldözték. Bármilyen változtatás a vallásgyakorlat ügyében fennálló állapotokon csak királyi engedéllyel volt lehetséges s a magánszemélyeknek is a királyhoz kellett fordulniuk a vallásgyakorlattal kapcsolatos panaszaikkal; a királyi döntés pedig a helytartótanács előzetes véleménye alapján készült. (A királyi döntések általában mérsékeltebb álláspontra mutatnak, mint a helytartótanács kezdeményezései.) Az állagban az akatolikusok vallásgyakorlatával és a katolikus vallás, illetve egyház védelmével kapcsolatos sokféle ügy előfordul: akatolikus vallásgyakorlat bevezetése, vagy megszüntetése valamely helységben, akatolikus templomok, harangtornyok és iskolák építése, kijavítása, bővítése, elvétele, erőszakos templomfoglalás, vallásügyben kitört zavargások, akatolikus papok és iskolamesterek alkalmazása, kihágásai (pl. ellátogatás nem artikuláris helyekre), akatolikus zsinatok, alapítványok, gyűjtések, nyomdafelállítás, protestáns könyvek behozatala, foglyok vallásgyakorlata, menedékjog alkalmazása, katolikus ünnepek kötelező megtartása, az akatolikus céhtagok kötelező részvétele a körmeneteken, akatolikusok eskütétele polgárrá felvétel és városi tisztség elnyerése alkalmával, katolikusok és akatolikusok vallással kapcsolatos panaszai, vegyes házasságok kötése, reverzális követelése, gyermekek katolikus vallásban nevelése ( mind vegyesházasságból, mind katolikus szülőktől származó gyermekek esetében), gyermekek jogtalan elvitele a szülőktől, zsidó gyermekek megkeresztelése, a katolikus vallásról más vallásra áttérők (aposztaták) elleni eljárás stb. Az állagnak a protestáns egyháztörténet mellett főként a magyarországi szerbek története szempontjából van forrásértéke. (A nyomdákra és a protestáns könyvek behozatalára vonatkozó iratok nagy része nem itt, hanem az „Acta revisionis ibororum" állagban van. Katolikusok és más vallásúak ellentéteire vonatkozó iratok vannak az „Acta miscellanea"-ban is, zsidó gyermekek megkeresztelésére vonatkozó iratok pedig az „Acta Judaeorum" állagban is.) Az állag iratainak túlnyomó részét a,,Ladula A—R" és a „Fasciculus 1—30" sorozatba helyezték. (Az iratoknak e két sorozat közti megosztásában elvi szempont nem érvényesült.) A „Ladula A—R" sorozatban az iratok ladulák és ladulákon belül fasciculusok szerint vannak csoportosítva. Egy-egy fasciculus egy-egy konkrét ügyre vonatkozó ügyiratot, vagy ügyiratcsoportot foglal magában. A fasciculusok a Lad. A—Q-on belül folytatólagosan futó (1—166) sorszámmal, a Lad. R-ben pedig újra kezdődő (1—6) sorszámmal vannak jelölve. A fasciculusokon belül az iratok időrendben fekszenek. A „Fasciculus 1—30" sorozatban az iratok fasciculusok s azokon belül numerusok szerint vannak elhelyezve. Egy-egy numerus egy-egy megyére vagy helységre, vagy egy-egy konkrét ügyre vonatkozó ügyiratcsoportot fog-