Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság Történetének forrásai a Hadtörténelmi Levéltárban

D. főcsoport 1. XIV. csoport: Murikásotthonok ügyei, munkaközvetítés, katonai üzemekkel kapcsolatos ügyek, munkásjóléti ügyek. 2. X V. csoport: A leszerelés elvi ügyei. 3. XVI. csoport: Az anyagi leszerelés közgazdasági ügyei. 4. X VII. csoport: Az anyagi leszerelés jogi természetű ügyei. 5. X VIII. csoport: Az anyagi leszerelés műszaki ügyei. 6. XIX. csoport: Az anyagi leszerelés pénzügyi vonatkozásai. Közvetlenül a főcsoportnak rendelték alá az 57. osztályt, mely az egészségügyi tisztikar szervezési és leszerelési ügyeivel foglalkozott. * A Hadügyi Népbiztosság fennt ismertetett felépítésében az április 4-én kezdődő átszervezés hozott alapvető változásokat. Az átszervezés április 20-án ért véget. Lerombolták a hadügyigazgatás eddigi szervezetét, amely már semmiképpen nem felelt meg a forradalom követelményeinek. Az átszervezéssel egyidejűleg hozták létre a Keleti Hadsereg Parancsnokságot, mely május 6-án a Vörös Hadsereg Parancsnoksággá alakult át. A Forradalmi Kormányzótanács 5 népbiztost nevezett ki a HÜNB élére. Az irányítás fő vonásaiban a következőképp oszlott meg : Kun Béla és Böhm Vilmos politikai ós külpolitikai kérdésekben irányították a népbiztosság működését. Böhm hatáskörébe tartozott a C. főcsoport is, a különböző jóléti és hadifogoly ügyekkel. Szántó Béla intézkedett szervezési és hadműveleti kérdésekben. Haubrich József hatáskörébe tartozott a népbiztossághoz forduló munkások ügyei (egyelőre), és a munkásezredek szervezése. Fiedler Rezső intézte a népbiztossághoz közvetlenül forduló katonák ügyeit, valamint katonai testületek elhelyezési, felszerelési kérelmeit. Hatáskörébe tartozott a parancsnokok és politikai megbízottak kinevezése és az ezzel kapcsolatos ügyek (8. osztály). Ugyancsak neki rendelték alá a 31. osztályt, majd április 19-től ügyköre bővült a 27. osztályéval. Mindkét osztály személyügyekkel foglalkozott. Megerősítették a poltikai megbízotti apparátust, hatáskörüket kibővítették. A személyi változások ellenére rendkívül sok ellenforradalmi beállítottságú személy maradt fontos beosztásban, akiknek ellenforradalmi magatartása akadályozta a HÜNB kielégítő munkáját. A népbiztosság szervezete április 4 után a következőképpen alakult: A. Szervező főcsoport 1. Szervező csoport: Ügyköre kibővült a feloszlatott 10. osztály mozgósítás ügyeivel. A 40. osztály pedig szakközeget vezényelt ide, hogy a toborzott csapatok részére a pénzkiutalás késedelem nélkül megtörténjék. Átvette még a feloszlatott 10. osztály ügyköréből a Hadilevéltár és térképészet ügyeinek intézését. Ide tartoztak továbbra is a szervezési, fegyelmi, kiképzési, elhelyezési ügyek, továbbá a műszaki csapatok ügyei. 2. Felszerelő csoport: Lóügyek, ruházat, felszerelés, élelmezés, egészségügy. 3. Műszaki fegyverző csoport: Műszaki anyagok ügyei, fegyverzet, lőszer-és vonatügyek. B. Hadműveleti főcsoport A főcsoporton belül csoportok nem alakultak. Alárendeltségébe tartozott az 5. osztály, mely hadműveleti, karhatalmi, hírszerzési, hadrendi, a 62. osztály, mely hadtáp ügyekkel (a demarkációs vonalon levő csapatok felé), a 11. osztály, mely vasúti