Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai az Országos Levéltárban

A tanácshatalom megszilárdítását, az állami fegyelem megerősítését szolgálta a F. K. T. XLII. sz. rendelete az önkényeskedők, a hivatalukkal visszaélő önhatalmú intézkedők ellen. „A proletárdiktatúra nem egyes emberek vagy csoportok diktatúráját jelenti, hanem azt, hogy a proletariátus a maga egészében kényszeríti rá akaratát a kizsákmányoló osztályokra. Ezt az akaratot a proletariátus addig is, amíg a Tanácsok Országos Kongresszusa megalakul, a Forradalmi Kormányzótanács útján gyakorolja. Aki tehát szembehelyezkedik a Forradalmi Kormányzótanács akaratával, vagy a Forradalmi Kormányzótanács felhatalmazása nélkül önhatalmúlag erőszakos intézkedéseket tesz, magával a proletárdiktatúrával száll szembe és, a proletariátus ügyének árulója."

8 1919. ápr. 4-én a Forradalmi Kormányzótanácsot átszervezték, a helyettes népbiztosi intézményt megszüntették, a helyettes népbiztosokból is teljes rangú népbiztosok lettek. 1919. ápr. 4-től jún. 24-ig, a Tanácsok Országos Gyűlése után bekövetkezett átszervezésig a következő népbiztosságok és népbiztosok működtek : Elnök : Garbai Sándor. Belügyi, vasúti és hajózási népbiztosok : Landler Jenő, Vágó Béla. Földmívelésügyi népbiztosok: Hamburger Jenő, Nyisztor György, VántusKároly. Hadügyi népbiztosok : Kun Béla, Böhm Vilmos, Fiedler Bezső, Haubrich Antal, Szántó Béla. Igazságügyi népbiztosok: Bónai Zoltán, Láday István. Közélelmezési népbiztosok: Erdélyi Mór, Illés Artúr, Kondor Bernát. Közoktatásügyi népbiztosok: Kunfi Zsigmond, Lukács György, Szabados Sándor, Szamuely Tibor. Külügyi népbiztosok: Kun Béla, Ágoston Péter, Pogány József. Munkaügyi és népjóléti népbiztosok: Bokányi Dezső, Guth Antal. Német népbiztos : Kalmár Henrik. Ruszin népbiztos : Stefán Ágoston. Pénzügyi népbiztosok : Székely Béla, Lengyel Gyula. A Szociális Termelés népbiztosai: Varga Jenő, Dovcsák Antal, Hevesi Gyula, Rákosi Mátyás, Kelen József.

9 Összevetve ezt a felsorolást a márc. 21-ikivel, szervezeti szempontból a következő változásokat figyelhetjük meg. A Belügyi Népbiztosság átalakult Belügyi, vasúti és hajózási Népbiztossággá. Ennek oka valószínűleg személyi természetű. Landler Jenő régi vasutas mozgalmi kapcsolatai miatt vette át a Kereskedelmi Népbiztosság hatásköréből a vasúti és hajózási ügyeket. A Munkaügyi Népbiztosság hatásköre kiszélesedett, amit új neve — Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság — is mutat. A Szocializálási Népbiztosság átalakult a Szociális Termelés Népbiztosságává, jeléül annak, hogy az ipar államosításának, szocializálásának végrehajtása után a szocialista termelés szervezése, irányítása vált a proletárdiktatúra államának fontos feladatává. 1919. máj. 19-én kelt a F. K. T. XCVII. sz. rendelete a Népgazdasági Tanács felállításáról a proletár állam gazdálkodásának egységes vezetése és ellenőrzése érdekében. E rendelet szerint az újonnan létesített Népgazdasági Tanács hatáskörébe tartozik a termelésnek és a javak elosztásának egységes irányítása, a gazdálkodásra vonatkozó rendeletek kibocsátása és végrehajtása, 8 Tanácsköztársaság — 13. sz. — 1919. ápr. 7. 9 Tanácsköztársaság — 10. sz. — 1919. ápr. 5;