Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a területi Állami Levéltárakban

fejezi ki az iratok aránylag csekély száma : közel 3500-ból csak kb. 550 esik a Tanácsköztársaság idejére). Az iratok ós a segédkönyvek a bíróság működésének szünetelését tükröztetik. A büntetőügyek felülvizsgálatára a LXII. F. K. sz. rendelet (április 16.) alapján a budapesti forradalmi törvényszék küldött ki a táblához likvidáló bizottságot; ez az ügyet megszüntette, s a bűnjelek kiadásáról intézkedett, vagy folyamatban tartotta, s ekkor a budapesti forradalmi törvényszékhez tette át. A pqlgári perek elbírálása szünetelt. A táblai peranyag csak annyiban jelentős forrás, hogy ebben (a törvényszékivel szemben) a likvidáló bizottság végzései is fennmaradtak.

5 3. —-A budapesti törvényszéken is megalakultak — a Forradalmi Kormányzótanács LXXXIX. sz. rendelete alapján — „sürgős természetű peres ügyekben" a munkaügyiek mintájára alakított tanácsok. Családjogi ügyekben az egyik ülnöknek nőnek kellett lennie. Az erősen átselejtezett ós eredeti terjedelmének mintegy 4%-ára (60 ügyirat) csökkent polgári peres iratanyagban a Törvényszéknek a Tanácsköztársaság alatti működése csak töredékesen tükröződik : az anyag csak ítéleteket és végzéseket tartalmaz, csak elvétve találunk tárgyalási jegyzőkönyveket. A törvényszék illetékessége Budapest fővárosra terjedt ki. A Tanácsköztársaság idejében benyújtott kereseteket nem mindig intézték el augusztus l-ig, viszont ebben az időszakban lezártak gyakran évekkel előbb indított pereket. A megmaradt ítéletek a fent mondottak következtében a polgári korszak törvényszéki hatáskörének csak kis részére terjednek ki; majdnem kizárólag házassági bontópereket fejeztek be, a Forradalmi Kormányzótanács május 19-én kiadott XCIX. sz. rendeletének alkalmazásával, a családjogi gyakorlatra tehát ez az anyag is jellemző forrás. A családügyi tanácsok összetétele is kitűnik belőle : a rendeleten túlmenően néha mindkét ülnök nő volt, a jegyzőkönyvet is mindig nő vezette. A Tanácsköztársaság bukása után ítéleteire a 22.300/1919. I. M. sz. rendelet 2. §-a értelmében rávezették az „Érvénytelen" záradékot; a felbontó ítéletek esetében az új házasságkötést a 4038/1919. M. E. sz. rendelet 4. §-a kénytelen volt elismerni, de ha a felek nem léptek új házasságra, az 5166/1919. M. E. sz. rendelet 1. §-a alapján házasságuknak — az ellenforradalmi rendszer által is elismert — bírói felbontását 6 hónapon belül újból kellett kérniük.

6 4. — Az Igazságügyi Népbiztosság 1919. március 22-én kiadott 1. sz. rendelete, és a forradalmi törvényszék hatáskörének fokozatos kibővülése folytán a budapesti büntetőtörvényszék működése láthatóan csak a hozzá érkező ügydarabok (az év közel 12 000 darabja közül mindössze kb. 860) beiktatására szorítkozott. Érdemi ítéletet március 24-én, fellebbviteli tanácsban hozott utoljára, már a Tanácsköztársaság nevében. (B. X. 2595/1919. sz.) A Tanácsköztársaság alatt iktatott iratok (melyeknek csak kb. 9%-a, mintegy 70 ítélet • maradt meg) főként elsőfokon tárgyalandó bűnügyekre (lopás, orgazdaság, hatósági közeg elleni erőszak stb.) vonatkoznak, de az ítéletek már a Tanácsköztársaság bukása után keltek. A június—júliusi iktatmányok zömmel pénzügyi kihágásokra vonatkoznak, de ezekből irat nem maradt fenn. Rendkívül tanulságos viszont az anyag (a korábbi iktatmányok, sőt 5 Irodalom : A jogszolgáltatás régi szervezetének likvidálása. Proletárjog 1919. 7. sz. 55—56. 1. 6 Irodalom : Névai László, A Magyar Tanácsköztársaság polgári eljárási jogalkotása. Jogtudományi Közlöny új folyam 5. (1950) 137—143. 1.