Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban

töltötte be. A felügyelőbizottság munkakörét a népbiztosság kebelében alakult revizori csoport vette át. Változatlanul megmaradt a polgári demokratikus forradalom időszakában szervezett bizalmi testület az alkalmazottak személyi és gazdasági ügyeinek intézésére.

20 A Pénzügyi Népbiztosság az OKH-nak a bankszervezet átalakítása után fontos feladatkört akart biztosítani. Egyik teendője lett volna a mezőgazdasági termelőszövetkezetek hitelellátása és pénzügyi ellenőrzése. A pénzintézeteket a Tanácsköztársaság kikiáltását követő órákban a Vörös Gárda kötelékei megszállták. Működésük néhány napon át szünetelt. Március 26-án jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács XII. sz. rendelete a pénzintézetek szocializálásáról.

21 A pénzintézetek élére a pénzügyi népbiztos a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesületének javaslatára ellenőrző megbízottakat nevezett ki, akik a tanácsköztársasági vezetés és ellenőrzés alá helyezett pénzintézeteket a pénzügyi népbiztos utasításainak megfelelően igazgatták. A pénzintézetek közvetlen felügyeletére a Pénzügyi Népbiztosság kezdeményezésére létesült a Pénzintézetek Direktóriuma. 1919. április 4-től június végéig tevékenykedett. Július elsejétől kezdve a bankügyek a Népgazdasági Tanács IV. főosztálya ügykörébe kerültek. A vidéki pénzintézetek ellenőrzését pedig a Pénzintézeti Központ vidéki osztálya vette át. A Tanácsköztársaság pénzügyi politikájának vezetői a túlméretezett bankszervezet egyszerűsítését és átszervezését tervezték. A Forradalmi Kormányzótanács LXXXII. sz. rendelete felhatalmazta a pénzügyi népbiztost, hogy fontos közérdekből két vagy több hitelintézet összevonására, egyesítésére tegyen lépéseket.

22 A Tanácsköztársaság tervei szerint az átszervezés után a Postatakarékpénztárra, Pénzintézeti Központra, Országos Központi Hitelszövetkezetre és a Központi Jelzáloghitelbankra épült volna fel a tanácskormány bankszervezete. Folyamatban volt az önálló magyar jegybank felállítása is. A Forradalmi Kormányzótanács CXI. sz. rendelete proklamálta, hogy a Tanácsköztársaság az ország teljes pénzügyi függetlenségének alapján áll.

23 Az Osztrák-Magyar Bank szabadalmát nem újította meg. Bankjegyeinek kicserélését elrendelte. s . A Központi Gazdasági Levéltárnak csak egy önálló tanácsköztársasági hivatali szerv által létrehozott iratanyaga van : a Népgazdasági Tanács VII. főosztálya ez, melynek jegyzőkönyvei a Pénzintézeti Központ Titkárságának iratai között maradtak fent. A többi fondban szórványosan fordulnak elő a Tanácsköztársaság idején keletkezett és a Tanácsköztársasággal kapcsolatos iratok. Az ipari üzemeknek és vállalatoknak a Tanácsköztársaság történetére adatokat tartalmazó megmaradt iratanyaga kevés ós hézagos, s nagyrészt visszatekintő. A Tanácsköztársaság idején keletkezett iratok részint felsőbb szervek rendelkezéseit, utasításait, részint a vállalatok által e szerveknek küldött jelentéseket és kimutatásokat, valamint főleg a termeléssel, nyersanyagellátással, a pénzügyi helyzet alakulásával kapcsolatos vállalati adatokat 20 Központi Gazdasági Levéltár. Országos Központi Hitelszövetkezet iratai: Bizalmi Testület jegyzőkönyve. — 1919. máj. 21. 21 Tanácsköztársaság — 2. sz. — 1919. máre. 27. 22 Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei— 5. sz. — 1919. máj. 15. 23 Tanácsköztársaság — 61. sz. — 1919. jún. 6.