Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban

Szénbányászat; fém-, kő- és egyéb bányaügyek ; repülőgép gyártás, műszerek és szerszámok ; mezőgazdasági gépgyártás ; energia gazdaság ; elektromos ipar ; villamos- és közúti vasutak ; gazdasági-, mezei- és iparvasutak ; textilipar ; bőr- és cipészipar ; fa-, és bútoripar ; felszerelési ipar ; kisipar. A szocializált vállalatoknál megszüntették a munkások és a tisztviselők közötti különbséget a munkabérek tekintetében is : a tisztviselőket három osztályba sorolták.

8 A Szociális Termelés Népbiztosságának vezetése alatt működött az április 19-én felállított Külkereskedelmi Hivatal. A Szociális Termelés Népbiztosságának Vegyészeti Szakosztálya irányította az április 27-én szervezett Ásványolajfinomító Gyárak Központi Hivatalát, melynek feladatát a május 6-án alakult Ásványolajhivatal vette át.

9 A műszaki anyagok beszerzésére, kezelésére és szétosztására a Szociális Termelés Népbiztossága Műszaki Anyaghivatalt, május 14-én pedig — hasonló feladatkörrel — Vegyészeti Anyaghivatalt létesített.

10 A külföldi állampolgárok tulajdonában levő gyárakat és üzemeket a Tanácsköztársaság — amennyiben az üzemeltetéséhez szükséges nyersanyag és munkaerő rendelkezésre állott — üzembe helyezte ós munkástanács ellenőrzése mellett működtette. Az üzemek tulajdonának kérdését nem érintő termelési igazgatás és rendészet szempontjából ezek az üzemek is a Szociális Termelés Népbiztosságának a rendelkezése alá tartoztak.

11 A Szociális Termelés Népbiztossága és a szocializált üzemek közötti szervekként létesültek 1919. április 20-án a kerületi és helyi ipari termelési tanácsok.

12 A Tanácsköztársaság 1919. május 20-án Népgazdasági Tanácsot állított fel a gazdálkodás egységes vezetésére ós ellenőrzésére. Beleolvadtak a Földmívelésügyi, a Szociális Termelési, Közellátási, Közlekedésügyi és Pénzügyi Népbiztossá^ok.

13 A Népgazdasági Tanács vált tehát a Szociális Termelés Népbiztossága helyett az ipar igazgatásának legfőbb szervévé is. A szervezetét és ügybeosztását megszabó rendelet szerint III. főosztálya foglalkozott az ipar műszaki irányításával és az üzemvezetéssel.

14 De a termelés általános irányításával és az anyaggazdálkodással foglalkozó I. főosztály, továbbá az V. főosztály, amely — többek között — az ipari cikkek ós tüzelőszerek anyaghivatalait s az élelmezési ipar, közraktárak, vámházak és hűtőházak irányítását is magában foglalta, valamint a VI. közlekedési, VII. gazdasági szervezési és ellenőrzési, végül a VIII. munkaügyi főosztály is szerepet játszott az ipar igazgatásában.

15 A Népgazdasági Tanács 1919. június 14-én a szocializált üzemeket szakmánkénti üzemközpontokba kívánta egyesíteni, június 15-én pedig Kerületi Népgazdasági Tanácsok felállítását rendelte el. Ez utóbbiak feladata az üzemek termelésének irányítása és anyagellátása, az elosztás s a pénzügyi szervek 8

Tanácsköztársaság — 34. sz. — 1919. máj. 4. 9 Tanácsköztársaság — 30. sz. — 1919. ápr. 29. és — 36. sz. — máj. 7: 10 Tanácsköztársaság — 30. sz. — 1919. ápr. 29. és — 46. sz. — máj. 15. 11 Tanácsköztársaság — 14. sz. — 1919. ápr. 10. 12 Ld. a Forradalmi Kormányzótanács LXIX. sz. rendeletét. Tanácsköztársaság — 24. sz. — 1919. ápr. 22. 18 Ld. a Forradalmi Kormányzótanács XCVII. sz. rendeletét. Tanácsköztársaság — 47. sz. — 1919. máj. 20. 14 Tanácsköztársaság — 54. sz. — 1919. máj. 28. 16 Uo.