Győrffy Sándor: A magyar tanácsköztársaság történetének forrásai a magyar állami levéltárakban (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 2. Budapest, 1960)

A Magyar Tanácsköztársaság történetének forrásai a Központi Gazdasági Levéltárban

A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAI A KÖZPONTI GAZDASÁGI LEVÉLTÁRBAN A Központi Gazdasági Levéltár fondjai az ipari üzemek és vállalatok, a szövetkezetek, a pénzintézetek s egyes gazdasági érdekképviseletek Tanácsköztársaság alatti történetére is tartalmaznak iratanyagokat. A kisipar kereteit meghaladó ipari üzemeiket és vállalatokat a Tanácsköztársaság 1919. március 27-én köztulajdonba vette.

1 A Szociális Termelés Népbiztossága által kinevezett termelési biztosok vezették a szocializált ipari-, bánya- és közlekedési üzemeket.

2 A szocialista munkafegyelem megteremtésére, a köztulajdon védelmére és a termelőmunka ellenőrzésére minden köztulajdonba vett üzemben ellenőrző munkástanácsot választottak.

3 A termelési biztos és az ellenőrző munkástanács esetleges nézeteltérése esetén a Szociális Termelés Nópbiztossága döntött; döntéséig a termelési biztos rendelete irányadó. A szocializált üzemek vezetői, igazgatói és.tisztviselői kötelesek voltak helyükön maradni és szaktudásukkal szolgálni tovább az üzemet.

4 Az üzemek folytatásával járó szerződéseket és általában minden jogügyletet kizárólag a termelési biztos köthetett meg.

5 A szocializált üzemek pénzügyi ellenőrzését a Pénzintézeti Központ intézte.

6 A Szociális Termelés Népbiztosságának, az iparigazgatás legfőbb szervének ügybeosztása az egyes szakosztályoknak megfelelően a következő volt :

7 1 Tanácsköztársaság. Hivatalos Lap — 2. sz. — 1919. márc. 27. — A Forradalmi Kormányzótanács IX. sz. rendelete értelmében mindazok az ipari, bánya és közlekedési üzemek, amelyeknek munkáslétszáma a 20-at meghaladta, társadalmi vezetés és ellenőrzés alá kerültek. A Forradalmi Kormányzótanács XLVTI. sz., április 1-én kiadott rendeletével a Tanácsköztársaság köztulajdonba vette az összes gyógyszerárugyárakat, gyógyszeráru kereskedéseket és gyógyszertárakat is. 2 Uo. A Szociális Termelés Népbiztossága több üzemet is egy termelési biztos alá rendelhetett. 3 Uo. Ötszázat meghaladó munkáslétszám esetében legfeljebb 7, 100-at meghaladónál 5, 100 alatt 3 tagból állott. Minden 18 évnél idősebb munkás és munkásnő (a tisztviselők is munkásnak számítottak) választó és választható volt. — Július 9-én a Népgazdasági Tanács 78. sz. rendelete újra szabályozta az ellenőrző munkástanácsok választását ; e szerint a Népgazdasági Tanács bármikor újabb választást rendelhetett el, és a munkástanács tagjainak ugyanúgy részt kellett venni az üzem munkájában, mint a többi munkásoknak. 4 Csak a termelési biztos távolíthatta el őket a Szociális Termelés Népbiztosának előzetes hozzájárulásával. Tanácsköztársaság — 8. sz. — 1919. ápr. 3. 6 A pénzügyi népbiztos 4. sz. rendelete. Tanácsköztársaság — 5. sz. — 1919. márc. 30. 6 Uo. — A Pénzintézeti Központ vette át a nyugdíj és a biztosító intézetek vagyonát és ügyvezetését is. Tanácsköztársaság —- 13. sz. — 1919. ápr. 19. 7 Á Magyarországi Pénzügyi Népbiztosság Pénzintézeti Közleményei'— 3. sz. — 919. ápr. 26.